A siklóernyősök és a természetvédők közötti évtizedes konfliktus oldódhat meg egy uniós projekt eredményeként. A Pilis-tető a főváros közelében a legkedveltebb siklóernyős- és sárkányrepülő elugróhelyek közé tartozik, ugyanakkor itt él a hazánk kiemelkedő természeti kincseként őrzött magyarföldi husáng világállományának mintegy százaléka.

A Pilisi Parkerdő Zrt. közleményében figyelmeztet, hogy a sportolók taposása a fokozottan védett vadvirág kipusztulásához vezethet. Ezt a konfliktust oldhatja meg a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös projektje azzal, hogy

megvalósítják az ország első kiépített siklóernyős elugrópontját.

A tervek szerint felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést is, valamint egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt is létesítenének. Ha ezek a felújítások, beruházások megvalósulnak, a siklóernyősök már biztonságosan tudnak majd startolni, a kirándulók gyönyörködhetnek a kilátásban és a fokozottan védett gyep is sértetlen marad.

A közleményben hozzáteszik: a magyarföldi husáng élőhelyét jelenleg több károsító tényező veszélyezteti. Ezek közül a legfontosabb a megnövekedett turizmus és az illegális területhasználat okozta terhelés, taposási károk, amit főleg a siklóernyősök és sárkányrepülősök, valamint a kirándulók, kerékpárosok idéznek elő. A magyarföldi husáng élőhelyének megóvása érdekében a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park a területen komplex rendszert alkalmaz, amelynek fő elemei az emelt szintű acélszerkezetes tanösvény és a biztonságos kialakítású elugrópont.

További feladatot jelent a terület védelmi berendezéseinek megújítása, ugyanis a vadállomány károsítása, illetve az illetéktelen behatolók elleni kerítés több szakaszon erősen rongálódott, több ponton átvágták, a betonba ágyazott faoszlopos kapuk kidőltek, a fokozottan védett területet jelző táblákat leverték, így visszatartó erejük gyakorlatilag már nincsen.

A tanösvény és az elugrópont kialakításakor gondoltak a kerékpárral érkezőkre, így a kerítéshez kerékpártároló is csatlakozik. Az új elugrópont tervezésébe bevonták a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is.

Az Éles-kő nevű szikla ideális helyszín számukra, figyelembe véve a szélirányokat és az akadályok nélküli nekifutás lehetőségét.

A fokozottan védett magyarföldi husáng jégkorszak előtti maradványfaj (preglaciális reliktum). Úgynevezett bennszülött (endemikus) faj, az egész világon csupán hat helyen található meg – a legtöbb a Pilis-tetőn. Nagytermetű, ernyős virágzatú, sárga-sárgászöld színű növény. Bár leginkább rokonára, a kaporra hasonlít, de a husáng hazánk egyik legféltettebb természetvédelmi értéke, amely szerepel a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listáján is. A koncepció részeként a tanösvény nyomvonalának kialakítása, az enyhe töréspontok, elágazások és teraszok létesítése utal a növény felépítésére is, a növény habitusa az acél tanösvény formájában is megjelenik.

A LIFE endemic PANALP Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a Pannon és Alpesi biogeográfiai régió határterületén című projekt keretében nyerte el a támogatást a Pilisi Parkerdő Zrt. a természetvédelmi fejlesztésre, amelyben a Pilis-tetői projektrész a magyarföldi husáng védelmét célozza meg. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai irányításával zajló munkálatok február elején kezdődnek és várhatóan december végére fejeződnek be. A terveket a Pilisi Parkerdő Zrt. megrendelésére a KIMA Studio Kft. készítette.