Infostart.hu
eur:
388.64
usd:
335.03
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Pest County, Hungary - July 31, 2024: Entrance gate to the Budapest Zoo and Botanical Garden
Nyitókép: Salvador-Aznar/Getty Images

Sós Endre: az állatkert egy négyzetcentiméternyi területéről sem hajlandó lemondani

Sajtóhírek szerint a Fővárosi Nagycirkusz a szomszédos állatkert egyes területein terjeszkedne és hozná létre az új cirkuszművészeti központot. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója azt mondta, az évente több mint egymillió látogatót fogadó intézményt nem lehet zsugorítani a cirkuszi fejlesztések rovására.

"Múlt évben jelentek meg a sajtóban olyan információk, nyilatkozatok, melyek megerősítik a sejtésünket, miszerint a Fővárosi Nagycirkusz az új cirkuszművészeti központot az állatkert területén szeretné létrehozni" – mondta az InfoRádióban Sós Endre.

A Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója közölte, a jelenlegi lovarda területe van veszélyben, és hangsúlyozta, tiszteletben tartják a Fővárosi Nagycirkusz törekvéseit az új központ létrehozására, de arra kérik a döntéshozókat, hogy ezt ne az Állatkert rovására tegyék.

Sós Endre kiemelte, hogy nagyon sokan kíváncsiak is a Fővárosi Állat- és Növénykertre, tavaly 1,12 millió látogatója volt. Arra is emlékeztetett, hogy

az Állatkert területét utoljára az 1950-es években csökkentették.

Az igazgató leszögezte, semmilyen hivatalos megkeresést nem kapott az állatkert, csak a vagyonkezelő MNV lépett kapcsolatba velük a lovarda ügyében, amelyet évek óta a Fővárosi Nagycirkusz használ. "A mostani ügy azért más, és ez számos sajtótermékben is megjelent, mert itt konkrétan az állatkerti terület megkisebbítéséről van szó" – hangsúlyozta Sós Endre.

A Fővárosi Állat- és Növénykert területi változásairól a természetvédelmi és állategészségügyi igazgató elmondta, 1866-os alapítása óta több alkalommal is csatoltak már el területet, többek között a Fővárosi Nagycirkusz és a Gundel étterem számára is. Az 1950-es évekre egy nagyjából 11 hektáros terület maradt, ami sokáig nem is változott. Aztán a Vidámpark megszűnése után először a Holnemvolt Várral és az ahhoz kapcsolódó Holnemvolt Parkkal, majd pedig a Biodómmal ismét növekedett az állatkert területe, megközelítőleg 18 hektárosra, ami körülbelül megfelel az eredeti méretnek. Ennek azért van jelentősége, mert a modern állattartáshoz területre van szükség, és bár az állatkert régen a város szélén helyezkedett el, azaz volt lehetősége adott esetben a terjeszkedésre, ma már körül van zárva és tipikus városi állatkertnek számít.

"A terület óriási érték, mert a korszerű állattartásnál azt, hogy milyen fajokat lehet tartani, illetve milyen összetételben, rendkívüli módon befolyásolja a környezet"

– szögezte le Sós Endre. Az igazgató kifejtette, ezért gondolják azt, hogy az ország leglátogatottabb kulturális intézményeként igenis hallatni kell a hangjukat, hogy tényleg minőségi szolgáltatást, közösségi teret nyújthassanak az embereknek. Emellett fontos természetvédelmi programokat is folytat a Fővárosi Állat- és Növénykert, edukációs tevékenységet végez, ehhez pedig szüksége van a területre, és nem szeretne "egy négyzetcentimétert sem" átadni – jelentette ki.

Az ügyben az InfoRádió kereste a Nemzeti Cirkuszművészeti Központot is, amely azonban nem kommentálta a megjelent híreket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×