Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Pest County, Hungary - July 31, 2024: Entrance gate to the Budapest Zoo and Botanical Garden
Nyitókép: Salvador-Aznar/Getty Images

Sós Endre: az állatkert egy négyzetcentiméternyi területéről sem hajlandó lemondani

Sajtóhírek szerint a Fővárosi Nagycirkusz a szomszédos állatkert egyes területein terjeszkedne és hozná létre az új cirkuszművészeti központot. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója azt mondta, az évente több mint egymillió látogatót fogadó intézményt nem lehet zsugorítani a cirkuszi fejlesztések rovására.

"Múlt évben jelentek meg a sajtóban olyan információk, nyilatkozatok, melyek megerősítik a sejtésünket, miszerint a Fővárosi Nagycirkusz az új cirkuszművészeti központot az állatkert területén szeretné létrehozni" – mondta az InfoRádióban Sós Endre.

A Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója közölte, a jelenlegi lovarda területe van veszélyben, és hangsúlyozta, tiszteletben tartják a Fővárosi Nagycirkusz törekvéseit az új központ létrehozására, de arra kérik a döntéshozókat, hogy ezt ne az Állatkert rovására tegyék.

Sós Endre kiemelte, hogy nagyon sokan kíváncsiak is a Fővárosi Állat- és Növénykertre, tavaly 1,12 millió látogatója volt. Arra is emlékeztetett, hogy

az Állatkert területét utoljára az 1950-es években csökkentették.

Az igazgató leszögezte, semmilyen hivatalos megkeresést nem kapott az állatkert, csak a vagyonkezelő MNV lépett kapcsolatba velük a lovarda ügyében, amelyet évek óta a Fővárosi Nagycirkusz használ. "A mostani ügy azért más, és ez számos sajtótermékben is megjelent, mert itt konkrétan az állatkerti terület megkisebbítéséről van szó" – hangsúlyozta Sós Endre.

A Fővárosi Állat- és Növénykert területi változásairól a természetvédelmi és állategészségügyi igazgató elmondta, 1866-os alapítása óta több alkalommal is csatoltak már el területet, többek között a Fővárosi Nagycirkusz és a Gundel étterem számára is. Az 1950-es évekre egy nagyjából 11 hektáros terület maradt, ami sokáig nem is változott. Aztán a Vidámpark megszűnése után először a Holnemvolt Várral és az ahhoz kapcsolódó Holnemvolt Parkkal, majd pedig a Biodómmal ismét növekedett az állatkert területe, megközelítőleg 18 hektárosra, ami körülbelül megfelel az eredeti méretnek. Ennek azért van jelentősége, mert a modern állattartáshoz területre van szükség, és bár az állatkert régen a város szélén helyezkedett el, azaz volt lehetősége adott esetben a terjeszkedésre, ma már körül van zárva és tipikus városi állatkertnek számít.

"A terület óriási érték, mert a korszerű állattartásnál azt, hogy milyen fajokat lehet tartani, illetve milyen összetételben, rendkívüli módon befolyásolja a környezet"

– szögezte le Sós Endre. Az igazgató kifejtette, ezért gondolják azt, hogy az ország leglátogatottabb kulturális intézményeként igenis hallatni kell a hangjukat, hogy tényleg minőségi szolgáltatást, közösségi teret nyújthassanak az embereknek. Emellett fontos természetvédelmi programokat is folytat a Fővárosi Állat- és Növénykert, edukációs tevékenységet végez, ehhez pedig szüksége van a területre, és nem szeretne "egy négyzetcentimétert sem" átadni – jelentette ki.

Az ügyben az InfoRádió kereste a Nemzeti Cirkuszművészeti Központot is, amely azonban nem kommentálta a megjelent híreket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×