Infostart.hu
eur:
387.49
usd:
329.43
bux:
111132.3
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Pest County, Hungary - July 31, 2024: Entrance gate to the Budapest Zoo and Botanical Garden
Nyitókép: Salvador-Aznar/Getty Images

Sós Endre: az állatkert egy négyzetcentiméternyi területéről sem hajlandó lemondani

Sajtóhírek szerint a Fővárosi Nagycirkusz a szomszédos állatkert egyes területein terjeszkedne és hozná létre az új cirkuszművészeti központot. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója azt mondta, az évente több mint egymillió látogatót fogadó intézményt nem lehet zsugorítani a cirkuszi fejlesztések rovására.

"Múlt évben jelentek meg a sajtóban olyan információk, nyilatkozatok, melyek megerősítik a sejtésünket, miszerint a Fővárosi Nagycirkusz az új cirkuszművészeti központot az állatkert területén szeretné létrehozni" – mondta az InfoRádióban Sós Endre.

A Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója közölte, a jelenlegi lovarda területe van veszélyben, és hangsúlyozta, tiszteletben tartják a Fővárosi Nagycirkusz törekvéseit az új központ létrehozására, de arra kérik a döntéshozókat, hogy ezt ne az Állatkert rovására tegyék.

Sós Endre kiemelte, hogy nagyon sokan kíváncsiak is a Fővárosi Állat- és Növénykertre, tavaly 1,12 millió látogatója volt. Arra is emlékeztetett, hogy

az Állatkert területét utoljára az 1950-es években csökkentették.

Az igazgató leszögezte, semmilyen hivatalos megkeresést nem kapott az állatkert, csak a vagyonkezelő MNV lépett kapcsolatba velük a lovarda ügyében, amelyet évek óta a Fővárosi Nagycirkusz használ. "A mostani ügy azért más, és ez számos sajtótermékben is megjelent, mert itt konkrétan az állatkerti terület megkisebbítéséről van szó" – hangsúlyozta Sós Endre.

A Fővárosi Állat- és Növénykert területi változásairól a természetvédelmi és állategészségügyi igazgató elmondta, 1866-os alapítása óta több alkalommal is csatoltak már el területet, többek között a Fővárosi Nagycirkusz és a Gundel étterem számára is. Az 1950-es évekre egy nagyjából 11 hektáros terület maradt, ami sokáig nem is változott. Aztán a Vidámpark megszűnése után először a Holnemvolt Várral és az ahhoz kapcsolódó Holnemvolt Parkkal, majd pedig a Biodómmal ismét növekedett az állatkert területe, megközelítőleg 18 hektárosra, ami körülbelül megfelel az eredeti méretnek. Ennek azért van jelentősége, mert a modern állattartáshoz területre van szükség, és bár az állatkert régen a város szélén helyezkedett el, azaz volt lehetősége adott esetben a terjeszkedésre, ma már körül van zárva és tipikus városi állatkertnek számít.

"A terület óriási érték, mert a korszerű állattartásnál azt, hogy milyen fajokat lehet tartani, illetve milyen összetételben, rendkívüli módon befolyásolja a környezet"

– szögezte le Sós Endre. Az igazgató kifejtette, ezért gondolják azt, hogy az ország leglátogatottabb kulturális intézményeként igenis hallatni kell a hangjukat, hogy tényleg minőségi szolgáltatást, közösségi teret nyújthassanak az embereknek. Emellett fontos természetvédelmi programokat is folytat a Fővárosi Állat- és Növénykert, edukációs tevékenységet végez, ehhez pedig szüksége van a területre, és nem szeretne "egy négyzetcentimétert sem" átadni – jelentette ki.

Az ügyben az InfoRádió kereste a Nemzeti Cirkuszművészeti Központot is, amely azonban nem kommentálta a megjelent híreket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
„A most bejelentett lakossági mellett egy újabb energiatároló programon dolgozunk” - exkluzív interjúnk Czepek Gábor miniszterhelyettessel

„A most bejelentett lakossági mellett egy újabb energiatároló programon dolgozunk” - exkluzív interjúnk Czepek Gábor miniszterhelyettessel

Az atomenergia, a napenergia és az energiatárolás összehangolt fejlesztése hozhatja meg Magyarország számára a stratégiai áttörést a 2030-as évek elejére – mondta a Portfolio-nak Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes. Kiemelte, a kormány célja az eredeti tervekhez képest háromszor akkora energiatárolói kapacitás kiépítése az évtized végére, ennek eléréséhez pedig egy ipari energiatárolói programon dolgoznak, amelynek részletei tavasszal érkezhetnek. Az interjúból az is kiderül, hogy ezzel párhuzamosan zajlik az SMR-technológiák hazai alkalmazásának előkészítése, miközben, mint mondta, gáz fronton egyértelmű, hogy a hosszú távú orosz szerződés nélkül Magyarországot biztonságosan ellátni fizikailag nem lehet, ez jelenti a magyar gázellátás alapját és a fogyasztás több mint felét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×