Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Pest County, Hungary - July 31, 2024: Entrance gate to the Budapest Zoo and Botanical Garden
Nyitókép: Salvador-Aznar/Getty Images

Sós Endre: az állatkert egy négyzetcentiméternyi területéről sem hajlandó lemondani

Sajtóhírek szerint a Fővárosi Nagycirkusz a szomszédos állatkert egyes területein terjeszkedne és hozná létre az új cirkuszművészeti központot. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója azt mondta, az évente több mint egymillió látogatót fogadó intézményt nem lehet zsugorítani a cirkuszi fejlesztések rovására.

"Múlt évben jelentek meg a sajtóban olyan információk, nyilatkozatok, melyek megerősítik a sejtésünket, miszerint a Fővárosi Nagycirkusz az új cirkuszművészeti központot az állatkert területén szeretné létrehozni" – mondta az InfoRádióban Sós Endre.

A Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója közölte, a jelenlegi lovarda területe van veszélyben, és hangsúlyozta, tiszteletben tartják a Fővárosi Nagycirkusz törekvéseit az új központ létrehozására, de arra kérik a döntéshozókat, hogy ezt ne az Állatkert rovására tegyék.

Sós Endre kiemelte, hogy nagyon sokan kíváncsiak is a Fővárosi Állat- és Növénykertre, tavaly 1,12 millió látogatója volt. Arra is emlékeztetett, hogy

az Állatkert területét utoljára az 1950-es években csökkentették.

Az igazgató leszögezte, semmilyen hivatalos megkeresést nem kapott az állatkert, csak a vagyonkezelő MNV lépett kapcsolatba velük a lovarda ügyében, amelyet évek óta a Fővárosi Nagycirkusz használ. "A mostani ügy azért más, és ez számos sajtótermékben is megjelent, mert itt konkrétan az állatkerti terület megkisebbítéséről van szó" – hangsúlyozta Sós Endre.

A Fővárosi Állat- és Növénykert területi változásairól a természetvédelmi és állategészségügyi igazgató elmondta, 1866-os alapítása óta több alkalommal is csatoltak már el területet, többek között a Fővárosi Nagycirkusz és a Gundel étterem számára is. Az 1950-es évekre egy nagyjából 11 hektáros terület maradt, ami sokáig nem is változott. Aztán a Vidámpark megszűnése után először a Holnemvolt Várral és az ahhoz kapcsolódó Holnemvolt Parkkal, majd pedig a Biodómmal ismét növekedett az állatkert területe, megközelítőleg 18 hektárosra, ami körülbelül megfelel az eredeti méretnek. Ennek azért van jelentősége, mert a modern állattartáshoz területre van szükség, és bár az állatkert régen a város szélén helyezkedett el, azaz volt lehetősége adott esetben a terjeszkedésre, ma már körül van zárva és tipikus városi állatkertnek számít.

"A terület óriási érték, mert a korszerű állattartásnál azt, hogy milyen fajokat lehet tartani, illetve milyen összetételben, rendkívüli módon befolyásolja a környezet"

– szögezte le Sós Endre. Az igazgató kifejtette, ezért gondolják azt, hogy az ország leglátogatottabb kulturális intézményeként igenis hallatni kell a hangjukat, hogy tényleg minőségi szolgáltatást, közösségi teret nyújthassanak az embereknek. Emellett fontos természetvédelmi programokat is folytat a Fővárosi Állat- és Növénykert, edukációs tevékenységet végez, ehhez pedig szüksége van a területre, és nem szeretne "egy négyzetcentimétert sem" átadni – jelentette ki.

Az ügyben az InfoRádió kereste a Nemzeti Cirkuszművészeti Központot is, amely azonban nem kommentálta a megjelent híreket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×