Infostart.hu
eur:
385.93
usd:
332.05
bux:
121764.49
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Forgalmi dugó Budapesten, a Hungária körúton 2017. november 27-én. A kínai miniszterelnök látogatása és a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó miatt forgalomkorlátozásokat vezettek be a fővárosban.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Drasztikusan megugrott a dugóban töltött idő Budapesten – itt vannak a friss adatok

Csaknem a felével nőtt az autóban töltött idő a belvárosban, és a régióban csak Bukarestben rosszabb a helyzet.

2024-ben jelentősen, 46 százalékkal nőtt a torlódásokban elvesztegetett idő a fővárosban, mivel egyre több a dugó Budapest belső kerületeiben – írta a Magyar Autóklub blogja, az Autósélet a TomTom adatai alapján. A figyelemmel kísért 500 város forgalmi adatai alapján az egész világon, ezen belül Európában is viszonylag dinamikus növekedés volt tapasztalható a 2023-as évhez mérten.

A navigációs rendszereket forgalmazó cég adatai szerint Budapest 5 kilométer sugarú belső zónájában az átlagos autósok egy év alatt 110 óra időveszteséggel számolhatnak a csúcsforgalmi időszakban, miközben a hasonló méretű Bécsben 95, Prágában 92, Varsóban 90, Münchenben pedig 80 óra a dugóban eltöltött idő. Térségünkben egyedül a bukaresti torlódási jellemzők rosszabbak a budapestinél, ott 150 órával kalkulálhatnak a közlekedők.

A magyar fővárosban a gépkocsik száma 10 év alatt 26 százalékkal, 145 ezer járművel nőtt. 2022-ben Budapest belső területein a csúcsforgalmi időszakban 22 km/óra volt az átlagos haladási sebesség, ugyanez Bécsben és Varsóban 24, Münchenben 25, Prágában 31 km/óra. Bukarest itt is sereghajtó, a 17 km/óra átlagsebesség értékkel. A román főváros ezzel az eredménnyel a nyolcszázezer feletti, 8 millió alatti lakosságú városok világmezőnyében a legrosszabb.

A budapesti romló helyzet az elemzések szerint annak köszönhető, hogy a magyar főváros közlekedési infrastruktúrájának több alapvető szegmense elmaradást mutat a hasonló méretű „konkurens” városokhoz, mint Bécs vagy Prága, képest. Utóbbiak belső útgyűrűi nagyobb áteresztőképességűek, a folyóval szétválasztott városokban a hídkapacitás jobb, például Bécs, London és Párizs azonos folyószakaszán másfélszer nagyobb autós hídkínálat jellemzi. Budapest még elmarad a legjobbaktól a metróhálózat és a kerékpáros infrastruktúra terén is.

A Magyar Autóklub elemezte Bécs, Prága és Budapest jellemzőinek az eltéréseit, hogy behatárolja az infrastrukturális hibatényezőket. Ez alapján Bécs belső útgyűrűi nagyobb kapacitásúak a budapestinél. Bécsben a két belső körút (Burgring és a Zweierlinie) együtt nyolcsávos, a városközponttól 4-5 kilométerre pedig 2×3 sávos harmadik körút halad el (Gürtel), amelynek északkeleti negyede a Duna-parti alagútba helyezett A22 autópálya. Prágában – a centrumtól átlagosan 6 kilométeres távolságban – egy majdnem teljesen körbeérő autópálya-gyűrű helyezkedik el.

Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×