Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond az M85-ös autóút és a Bécsi-dombi alagútpár ünnepélyes átadásán 2024. december 14-én. A kormányfő mellett Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (j) és Barcza Attila fideszes országgyűlési képviselő (b).
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor az M85-ös átadásán: összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal

Sopronban beszélt a miniszterelnök.

Magyarország csak akkor tud fejlődni, ha képes kihasználni kedvező földrajzi helyzetét, ha nem elzárhja, hanem összeköti magát a világgal - jelentette ki a miniszterelnök az M85-ös autóút átadásán Sopronban. Orbán Viktor hangsúlyozta: ehhez politikai, gazdasági és fizikai kapcsolatok kellenek: repülőterek, vasutak, hidak és gyorsforgalmi utak.

Kiemelte, hogy az M85-ös végső szakaszával közvetlen kapcsolat jött létre az országhatár és a teljes magyar autópálya-hálózat között. Utalt arra, hogy az unióban pénteken döntés született arról, hogy Románia is csatlakozhat a schengeni övezethez. Úgy fogalmazott, hogy "ezzel eltörültük a román határt". Hozzátette:

"a mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal."

Hangsúlyozta, hogy a beruházás saját erőből valósult meg, az elkészült út tervezője és kivitelezője is magyar.

Hozzátette: már csak az hiányzik, hogy osztrák oldalon is elérjen a határig az autóút. Arra utalt, hogy ehhez változás kellene Ausztria vezetésében: "változásokat remélünk ott is".

Jövőre elkészül az M44-es autóút autópálya csatlakozása Kecskemétnél, előkészítés alatt az M49-es első üteme, és az M4-es új szakasza is. Ma 10 négysávos gyorsforgalmi út eléri az országhatárt, ez tíz éven belül 19-re emelkedik majd - ígérte a miniszterelnök.

A miniszterelnök megismételte: azt várja, azért dolgoznak, hogy 2025 egy fantasztikus év legyen. Megkezdi a termelést a BMW és a CATL debreceni, és a BYD szegedi gyára, elindul a Demján Sándor program, amelynek keretében 1400 milliárd forintot adnak a magyar vállalkozásoknak, 2600 milliárdot szánnak a családok támogatására - sorolta Orbán Viktor.

Kiemelte, hogy a következő három évben "soha nem látott" minimálbéremelés vár Magyarországra. Hozzátette, hogy ránk is fér. Szerinte mindenki léphet nem is egyet, hanem akár kettőt is előre.

Szerinte a kételkedőknek bizonyíték az M85-ös új szakasza, amelyet átadott..

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×