Infostart.hu
eur:
377.71
usd:
317.11
bux:
130416.39
2026. február 10. kedd Elvira
Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 10-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Vizsgálat indult a magyarok Erasmus-programból való kizárása miatt

Az európai ombudsman vizsgálatát kezdeményezte a magyar hallgatók és kutatók Erasmus+ és Horizont programokból való kizárása miatt Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írták: az alapvető jogok biztosa szerdán levélben fordult Emily O'Reilly európai ombudsmanhoz – az európai ombudsman vizsgálatát kezdeményezve – a magyar hallgatók és kutatók Erasmus+ és Horizont programokból való kizárása miatt.

Felidézték: a magyar egyetemi hallgatókat és kutatókat két éve zárták ki az Erasmus+ és a Horizont programokból. Az érintett programok az Európai Unió kulcsfontosságú eszközei a fiatalok oktatási és szakmai mobilitásának, valamint a tudományos kutatások nemzetközi együttműködésének támogatásában – jelezték.

Hangsúlyozták: az Erasmus+ program lehetőséget nyújt a hallgatóknak, hogy nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek, míg a Horizont Európa program a kutatások és innovációk finanszírozásával járul hozzá a közös európai tudományos célok eléréséhez.

Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint az Erasmus+, valamint Horizont programhoz való hozzáférés korlátozása nemcsak a magyar hallgatók, kutatók jogainak, hanem az európai alapértékeknek és céloknak, így az egyenlőség és a szolidaritás elvének is ellentmond.

Különösen fontosnak nevezték a magyar hallgatók és kutatók méltányos hozzáférésének helyreállítását ezekhez a programokhoz, hiszen a korlátozások már rövidtávon hátrányosan befolyásolják Magyarország és az európai uniós közösség tudományos, oktatási és kulturális fejlődését.

Az alapvető jogok biztosa arra kérte az európai ombudsmant, hogy indítson vizsgálatot a magyar hallgatók és kutatók Erasmus+, illetve Horizont programokból való kizárásának okai és jogszerűsége tárgyában.

Kérte továbbá, hogy az európai ombudsman fontolja meg - akár a vizsgálatának lezárását megelőzően - az érintett felek közötti párbeszéd előmozdítását annak érdekében, hogy a helyzet mihamarabb megnyugtató megoldást nyerjen, és a magyar hallgatók és kutatók ismét - más uniós tagállamok polgáraival megegyező módon - teljeskörűen élhessenek az Erasmus+ és a Horizont programok által nyújtott lehetőségekkel – áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×