Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Sándor-palotában 2020. október 28-án, miután Áder János köztársasági elnöktől átvette a kinevezését.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Figyelmeztetést adott ki az adatvédelmi hatóság a titkos lehallgatások ügyében

A hangfelvétel készítése a tisztességtelen, leplezett hangfelvételek készítésének és felhasználásának adatvédelmi, polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezményei mellett az emberi méltósághoz fűződő jogot is sértheti – derül ki a Péterfalvi Attila által jegyzett dokumentumból.

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján a természetes személy hangja, valamint az arról készült felvétel, s az ezzel végzett bármely művelet – például a hangfelvétel készítése, felhasználása, nyilvánosságra hozatala – adatkezelésnek minősül – közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A szervezet sajtótudósításokból és az előtte folyamatban lévő ügyek körülményeiből értesült az utóbbi időszakban elharapózó hangfelvétel-készítési és -felhasználási adatkezelési gyakorlatokról.

A közlemény szerint kivételesen előfordulhat, hogy valamely kiemelkedően nyomós közérdek konkurálhat a magánszféra védelmével, azonban a hatóság határozott álláspontja, hogy ez a kivétel nem üresítheti ki a magánszféra védelmére vonatkozó – főszabályként érvényesülő – alkotmányos garanciákat, és ezek gondos, alapos, tisztességes és elszámoltatható mérlegelése az adatkezelő alapvető kötelezettsége.

Úgy fogalmaztak, hogy a hangfelvétel készítése a tisztességtelen, leplezett hangfelvételek készítésének és felhasználásának adatvédelmi, polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezményei mellett az emberi méltósághoz fűződő jogot is sértheti, a szabad és nyitott emberi kommunikációt is korlátozza, erodálja, továbbá rombolja a közbizalmat és aláássa a társadalmi érintkezés és párbeszéd általánosan elfogadott alapvető kereteit.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×