Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) üzleti fórumán az InterContinental Budapest Hotelben 2024. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Kínába utazott Nagy Márton

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kínai Shenzenbe látogatott, ahol részt vett és beszédet mondott a China Hi-Tech Fairen (CHTF) - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az idén 26. alkalommal megrendezésre kerülő CHTF célja, hogy bemutassa a világ legújabb high-tech trendjeit és eredményeit, és megkönnyítse a csúcstechnológiájú termékek és technológiák globális kereskedelmét. A mintegy 400 ezer négyzetméteres kiállítási területű rendezvényen több mint 5000 ismert vállalat és nemzetközi szervezet vesz részt több mint 100 országból és régióból, negyedmillió látogatót vonzva.

A tárca közleménye szerint Nagy Márton nyitóelőadásában elmondta, hogy a világon elsőként az Európai Unió fogadta el a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó jogszabályát, amelyet 2026-tól lesz kötelező alkalmazni. A szabályozás elsősorban az MI gyakorlati hasznosításának kíván megfelől keretrendszert biztosítani. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a fejlesztőkre, hanem az azt használó vállalatokra is vonatkozik. A szabályozás ezek mellett a generatív MI megoldásokra is kiterjed, amelyet megfelelő módon dokumentálva és az erre kijelölt hatóságokkal együttműködésben kell kialakítani.

A nemzetgazdasági miniszter beszédében kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia felügyelete két szinten valósul majd meg: míg a generatív MI fejlesztőket az Európai Bizottság hivatala fogja felügyelni, addig a gyakorlati hasznosítás felügyelete tagállami hatáskör lesz. A közlemény szerint 2025 augusztusáig Magyarországon is létrehozásra kerül egy mesterséges intelligencia iroda, amelynek felállítása és szakmai irányítása az NGM feladata lesz. Az iroda "egyablakos" megoldást nyújt majd minden mesterséges intelligenciára vonatkozó témában és egy erre kialakított szabályozói tesztkörnyezet révén az egyes megoldások ellenőrizhetők lesznek az éles használatuk előtt.

Az MI iroda kapcsán Nagy Márton hangsúlyozta, hogy annak felállítása versenyképességi kérdés. A végfelhasználók védelme a fejlesztők számára biztosított kiszámítható környezettel együtt lépéselőnyt jelenthet Magyarország számára. Az MI nemcsak a nagyvállalatok számára jelent előnyt, hanem a kkv szektor bevonása és ösztönzése az MI nyújtotta lehetőségek használatára is kiemelt fontosságú, ezt a kormány támogatni is fogja - tette hozzá. Kiemelte, hogy az így kialakított környezetnek inkluzívnak, azaz a gazdaság minden szereplőjét bevonónak kell lennie.

Nagy Márton beszédében arra is kitért, hogy Magyarország kormánya kiemelt figyelmet fordít a hazai szuper-számitástechnika (HPC) infrastruktúra fejlesztésére. Ezen fejlesztések két lépcsőben valósulnak meg. A 6,2 PetaFlops teljesítményű "Komondor" szuperszámítógép 2022 márciusában került átadásra Debrecenben, míg az "Emese" nevű szuperszámítógép fejlesztése közös banki és állami közreműködésében valósult meg. Következő lépésként a kormány a közelmúltban döntött a legújabb, "Levente" nevű gép fejlesztéséről, amelynek kapacitása a Komondor négyszerese, és kvantum csatlakozásra is képes lesz, ezzel is biztosítva a csúcstechnológia alkalmazását.

Kína, ahogyan sok más technológiában, úgy a mesterséges intelligencia területén is jelentős versenyelőnyt szerzett az elmúlt években Európával szemben, így Magyarország is hasznos tapasztalatokat tud gyűjteni Kínából - emelték ki a közleményben. Az együttműködés a két ország között kétszintű: a kormányzat és a vállalatok szintjén egyaránt megvalósuló együttműködések teszik lehetővé a minél szélesebb körű tudásmegosztást. Ezen tudás átadása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai Kibertér Adminisztrációs Minisztérium is együttműködik - közölte a szaktárca.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.

Az Európai Unió megirigyelte a magyar extraprofitadót

Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei közös levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy vessen ki különadót az energiacégek váratlan többletnyereségére. A tárcavezetők szerint az iráni háború miatt megugró üzemanyagárakból származó profitból a vállalatoknak is részt kell vállalniuk a lakossági terhek enyhítése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Minél fejlettebb technológiákra épül a gazdaság, annál világosabban látszik, hogy a kényelem mögött nem függetlenség, hanem újfajta kiszolgáltatottság halmozódik fel. Ezt a fordulatot írta le már az 1950-es években Jacques Ellul francia filozófus, aki szerint a technikai fejlődés nem egyszerűen megoldja a problémáinkat, hanem úgy szervezi át az életünket, hogy közben egyre több láthatatlan függőséget termel. Az energiapiac, a nyersanyag-ellátás és a mesterséges intelligencia körüli mai feszültségek pedig egyre inkább azt mutatják, hogy nem mi használjuk a rendszert, hanem a rendszer szabja meg, meddig tart a mozgásterünk. Ellul jóslatából viszont még mindig tanulhatunk valami újat a világunkról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×