Idén is teljesülhetnek a költségvetési célok, és nem lesznek megszorítások, jelentette ki a pénzügyminiszter. Varga Mihály szerint a védelem költségvetéseként bejelentett 2024-es büdzsé hozzájárult a munkahelyek és a családok biztonságához, az 1361 milliárd forintos rezsivédelem fenntartásához és a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzéséhez. Amennyiben nem történik váratlan fordulat az utolsó negyedévben, az idénre tervezett 4,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél tartható marad, tette hozzá a tárcavezető. A 2025-ös hiánycél 3,7 százalék, a 2026-os 2,9 százalék.

"Optimisták vagyunk, két nagyon nehéz éven, a 2022-es és a 2023-ason vagyunk túl, amikor a Covid utóhatása, az ukrán-orosz háború hatása, a bevezetett uniós szankciós intézkedések hatása, az energiaválság, a berobbant élelmiszerárak következményeit kellett egyszerre Magyarországnak is és más országoknak is kezelnie.

Úgy tűnik, hogy ezekből a problémákból még azért maradt, de jóval kevesebb, plusz a magyar gazdaság is elkezdett ezekhez alkalmazkodni"

– fogalmazott.

Varga Mihály kitért arra, hogy az állami beruházások átütemezésével 650 milliárd forinttal mérsékelték a kiadásokat, 860 milliárd forinttal növelték a béreket, az államadósság szerkezeti átalakulása folytatódott, a devizakitettség aránya pedig 30 százalék alá csökkent. Jelezte, hogy a kedvező hitelminősítői értékelések igazolják az intézkedések eredményességét.

Kiemelte, hogy 11 226 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás van állampapírban.

A kormánynak árfolyamcélja nincs, mert az a monetáris politika dolga, de a kabinet arra számít, hogy jövőre a kamatkiadások is csökkenhetnek a kamatkörnyezet változásának köszönhetően, fűzte hozzá.

A miniszter szerint a költségvetés biztosította a 3307 milliárd forint összértékű családtámogatások, valamint a honvédség és az önkormányzatok finanszírozását, a nyugdíjemelés mértéke pedig csaknem kétszeresen haladja meg az inflációt, ami idén 3,6-3,7 százalék lehet. Nyugdíjra idén 4300 milliárd forintot fordítanak és kifizetik a 13. havi nyugdíjat is.

Elkezdték megtisztítani a nyugdíjrendszert azoktól az elemektől, amelyek nem oda tartoztak, így hosszabb távon stabilabb lett, emellett több lett a járulékfizető, mivel többen dolgoznak, mutatott rá. A népességfogyás lassult, de nem állt meg, ugyanakkor a termelékenységi ráta nőtt, ami szintén hozzájárulás a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságához.

A képviselőknek a nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó kérdéseire kijelentette: az nincsen tervben, ilyen kormányzati dokumentum nem készült.

A munkaerőpiac jól teljesít, belföldön soha nem dolgoztak annyian, mint most. A magyar gazdaság első féléves növekedési üteme pedig meghaladja az uniós átlagot – hangzott el Varga Mihály beszámolójában.

Képviselői kérdésekre válaszolva a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány fontosnak tartja a vasúti közlekedést, amit az is bizonyít, hogy idén csaknem 150 milliárd forint jutott ilyen fejlesztésekre. Varga Mihály szükségesnek nevezte a ferihegyi repülőtér visszavásárlását, mert Magyarország nem engedheti meg, hogy egy ilyen stratégiai vagyonelem ne vegyen részt a nemzetközi versenyben.

A versenyképesség problémájának megoldása a gazdasági semlegesség – hangsúlyozta még a pénzügyminiszter. Mint fogalmazott, "arra kell törekednünk, hogy a gazdaság szerkezetének az olyan típusú változása következzen be, ami a hozzáadott érték növekedésével jár, ugyanakkor pedig

azoknak az új kapcsolatoknak a feltárása kell hogy folyjon, amelyek a nyitott, exportorientált magyar gazdaságot új piacok megszerzése felé tudják elvinni"

Varga Mihály azt is elmondta, hogy a kormány november 15-ig beterjeszti a 2025-ös költségvetést a parlamentnek, amely várhatóan december közepén zárja le a vitát a törvényjavaslatról. Ennek része lesz az iparűzési adó rendszerének átalakítása is. A pénz egy részét járási szintű fejlesztésekre irányítják át.

Arra a képviselői kérdésre nem válaszolt a tárcavezető, hogy jövő tavasztól ő lesz-e a Magyar Nemzeti Bank elnöke.