Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay

Elönti a Balatont a szemét – Budapestről érkezik

Vannak olyan helyek, ahol évente egy lakosra több mint egy tonna szemét jut, míg más településeken ez az érték kevesebb mint 100 kilogramm. A tíz legtöbbet szemetelő teleülés közül hét Balaton-parti.

Magyarországon jelentős eltérések mutatkoznak a települések között abban, hogy mennyi hulladék keletkezik és kerül hivatalosan elszállításra. Vannak olyan helyek, ahol évente egy főre több mint egy tonna hulladék jut, míg máshol ez az érték nem éri el a 100 kilogrammot sem – írja a Pénzcentrum.

Regionális szinten Közép-Magyarország hozta a legnagyobb értéket a hulladéktermelés terén, Közép- Dunántúllal egyetemben. A legkevesebb hulladékot pedig az Észak- Alföld termelte, nagyjából 190 kilogrammot.

Budapesten a lakosságtól elszállított hulladék értéke közel 400 000 tonna, átlagosan egy budapesti lakostól 2022-ben 216 kilogramm szemetet szállítottak el.

A vármegyék közül Komárom-Esztergom volt a legnagyobb hulladéktermelő, ezt szorosan követte Pest, míg a legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye termelte: 110 kilogrammos különbség volt az átlagos szeméttermelésben a legtöbb és a legkevesebb hulladékot termelő vármegyék között.

A települések szintjén a Veszprém vármegyei Balatonakarattya szerepel a lista első helyén, ott 2022-ben átlagosan 1 393,69 kilogramm szemét jutott egy főre. A top 10 településből hét a nyári szezon közkedvelt Balaton parti települései közzé tartozik, amiből arra következtethetünk, hogy a tehetősebb helyi lakosság mellett a nyári turistaáradat is nagyban hozzájárult az ilyen nagy mennyiségű éves hulladék felhalmozásához.

A lista másik végén a Bács-Kiskun vármegyei Kunpeszér van, ahol mindösszesen 32,7 kilogramm szemetet termelt átlagosan egy lakos 2022-ben.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×