Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
333.95
bux:
121499.8
2026. március 3. kedd Kornélia
Budapest, 2024. február 14.Andrew Bremberg, az egyesült államokbeli Kommunizmus Áldozatainak Emlékére Alapítvány (VOC) elnöke, Hubertus Knabe, a német Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) jelenkori történelem tanácsadó testületének tagja, Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnökhelyettese, Marek Mutor, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának (PEMC) elnöke, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Keith Lowe történész, moderátor (b-j) a NEB fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tudományos tanácskozáson a Hagyományok Házában 2024. február 14-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Műhelykonferenciát tart a NEB, a fókuszban Európa a 20. század második felében

Csütörtökön és pénteken "Hogyan tovább? Politikai fordulatok Európában 1945-1990" címmel műhelykonferenciát tart a Nemzeti Emlékezet Bizottsága - számolt be az InfoRádiónak Andreides Gábor történész, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársa, a konferencia egyik szervezője.

"A Nemzeti Emlékezet Bizottsága külügyi munkacsoportjának következő konferenciája nagyon izgalmas témát jár körbe: Hogyan tovább? Politikai fordulatok Európában 1945-1990" - mondta Andreides Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársa, a konferencia egyik szervezője az InfoRádióban.

A NEB főmunkatársa elárulta,

a rendezvény azokat a fordulatokat, változásokat fogja érinteni, amelyek az európai kontinensen következtek be a második világháborút követően.

Pár példát is említett: milyen változások mentek végbe az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Magyarországon, illetve milyen volt az osztrák-magyar viszony az 1950-es évek közepén.

Andreides Gábor elmondta, évek óta koncepciójuk a külügyi munkacsoporton belül, hogy megvizsgálják, milyen volt Magyarország kapcsolata a környező országokkal, Nyugat-Európával - például Spanyolországgal, Franciaországgal, Olaszországgal - vagy éppen az NSZK-val. Illetve vizsgálják azt is, hogy egyes európai országok hogyan élték meg az 1945 és 1988-89 közötti időszakot, bár erről a mostani konferencián nem lesz szó - tette hozzá. Vagyis ez alkalommal az említett időszak magyar külpolitikája, és egyes országok bel- és külpolitikai változásai lesznek a fókuszban.

A NEB tudományos főmunkatársa kiemelte: az intézet célja az, hogy egyetemi tanszékeket, kutatóintézeteket szólítsanak meg, közös gondolkodásra, együttműködésre, eszmecserére invitálják őket. Leszögezte, nagyon fontos számukra egymás kölcsönös meghallgatása, a tudományos eredményekre való reflektálás.

Az előadók kapcsán a történész elmondta, az ELTE, a Debreceni-, Szegedi- és Szombathelyi Egyetemekről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkeznek kollégák, valamint olyan kutatóintézetektől, mint a VERITAS és a RETÖRKI (Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár). Hozzátette, természetesen saját kutatók is előadnak majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.

Volodimir Zelenszkij nyíltan támadja Orbán Viktort, és azt állítja: „lehetetlen újraindítani” a Barátság kőolajvezetéket

Hiszi, hogy Orbán Viktor vereséget szenved a magyar választásokon – mondta Volodimir Zelenszkij. Az interjúban azt is közölte: „többször megmondta, hogy Európa ne vegyen orosz olajat”. „A Barátság vezeték elpusztult, a helyreállításhoz tűzszünet kell – ezt világosan meg kell mondani Putyinnak” – fogalmazott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×