Az EU soros elnökeként Magyarország kormányfője, Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen állt elő újabb gazdaságfejlesztési tervének részleteivel szerda délelőtt. Hogy erről beszél az egyetem konferenciáján ("Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség"), arról egy keddi tévéinterjúban tett bejelentést.

Korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két új akcióterv bejelentésével is előállt a kkv, illetve a turizmus teljesítményének fejlesztése kapcsán, ezeknek kulcseleme az olcsó hitel és beruházások egyéb módon történő támogatása, továbbá a zöld plusz digitális átállás és az adminisztrációcsökkentés.

Orbán Viktor a konferencián felidézte, a soros EU-elnökét "tíz-egynéhány" évvel ezelőtt Magyarország már elvégezte, ennek a rendezvénynek is az a célja, hogy visszakanyarodjanak a dolgok a normális kerékvágásba.

"Szokatlanul nehéz időszakban vette át Magyarország a soros elnökséget" - mondta a kormányfő.

Ezt mondja a gép

Előadásában a versenyképességről és a semlegességről beszélt, utóbbi a "nehezebb ügy", de előbbi sem olyan könnyű: "a semlegesség szót néha a politikában is használjuk, Ausztria, Svájc, geopolitikai összefüggésben. De most teszünk egy kísérletet arra, hogy a gazdasági semlegesség fogalmát bevezessük".

A gazdasági semlegességről ezt követően egy olyan szöveget olvasott fel, amelyet a ChatGPT állított elő a kérése nyomán, ezt 4-esre osztályozta le.

"Ha az ember a gép által adott választ elolvassa, akkor azt látja, hogy kevés, a gép által írt szavak konganak, elég üres ez így" - fejtegette.

Célja az, hogy november 7-8-án az EU kössön egy versenyképességi paktumot, ez sem lesz egyszerű, sok kátyú van,

gyerekesen viselkedő uniós biztosok, akik magukat nevettetik ki, ha nem jönnek el erre a találkozóra, pedig "az EU nem óvoda".

Megítélése szerint az EU belső kommunikációs kultúrája a francia udvari kommunikáción alapul, a bajokról beszélni nem illik, mert aki bajokról beszél, belesodródik egy ideológiai értelmezési keretbe, és keleti ügynöknek nevezik.

A Draghi-jelentés üzenete

Ezt követően a Draghi-jelentésről szólt - ő az Európai Központi Bank korábbi vezetője. A dokumentum Orbán Viktor szerint ezt mondja:

• az EU gazdasági fejlődése tartósan az USA-é és Kínáé volt, versenyképességben hasonló a helyzet
• ahogy a kapcsolatok normalizálódtak Oroszországgal, Európa képes volt kielégíteni importgázigényét (45 százalék), ez eltűnik a háború kitörése óta
• ma az EU vállalatai 2-3-szor akkora áramárakkal dolgoznak, mint az USA-ban, 4-5-szörösek a gázárak
• a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is jelentős szerepet fognak kapni az energiamixben
• az EU világkereskedelmi részesedése csökken, a fejlett technológiák terén a pozíciók romlanak
• a szabályozás és az adminisztráció hatalmas akadály az EU-ban
• a pozitív nettó migrációs egyenleg nem képes kompenzálni az EU népességének természetes csökkenését
• digitális technológiák: az EU lemaradása nő
• dekarbonizáció: zöld munkahelyeket kellett létrehozni az átálláshoz, de a kezdeményezés politikai értelem megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció visszaeséshez vezet, mivel a munkahelyek máshová helyeződnek át, össze kell hangolni az iparpolitikát a zöldpolitikával
• 2030-ig nem csökken azon órák aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok árai meghatározóak
• akkumulátoripar: akkor is szükséges, ha nem Európa profitál belőle, itt van helye iparfejlesztési erőfeszítéseknek
• autóipar: az uniós tervezés egyik legnagyobb hibája, az éghajlat-politika ugyan elsőbbséget élvez, de nem veszik figyelembe az iparpolitikai szempontot, az európai vállalatok piaci részesedést veszítenek.

"Az a felismerése a Bóka János vezette EU-minisztériumnak, hogy a versenyképességet kell középpontba állítani, az összecseng a jelentéssel" - fogalmazott a kormányfő, aki a jelentés másik felét nem ajánlja olvasásra, mert egy föderalista Európát javasol megoldásként.

Mindenesetre "Magyarországnak válaszolnia kell a kihívásra", mivel "súlyponteltolódás történt", amelyet Orbán Balázs politikai igazgató a világrendszerváltás fogalommal foglalt össze korábban. De Orbán Viktor szerint "két Nap van az égen", vigyázó szemünket Ázsiára kell vetnünk, ott vannak a legnagyobb egyetemek, innovációk, befektetők, bankok.

Szerinte nem szabad elfelejteni, hogy a WTO maga emelte be soraiba Kínát "kereskedni".

A válasz?

A kihívásokra adott nyugati válasz szerinte most a blokkosodás; "visszatérés a hidegháború logikájához", "azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban, hogy helyreállítsák a XX. századot".

A keleti válasz viszont Orbán Viktor szerint az, hogy Kína például védi a WTO (Világkereskedelmi Szervezet), és gőzerővel zajlik egy saját pénzügyi rendszer létrehozása, ahol már nem dollár alapon számolnak, "két pénzügyi rendszerben fogunk létezni" (dollár és jüan).

Példaként felidézte - a Reutersre hivatkozva -, hogy már a Covid-oltások megítélésével kapcsolatban volt versenyfutás a kínai oltások ellen, most is zajlik a "Kína elleni információs háború", amit hamarosan a Szuverenitásvédelmi Hivatal is feltár majd itthon.

Orbán Viktor szerint a világ egy része elfogadja, hogy "fél világok vannak", ahol a nyugatiaknak a nyugatiakhoz kell tartozni, de van egy másik álláspont is, amelyet a francia elnök képvisel: "európai stratégiai autonómiára van szükség". "Nekünk a második a szimpatikus, milyen kár, hogy az sem fog működni" - jegyezte meg.

Szerinte a föderális Európa olyan vágyálom, amely súlyos hajótörést fog szenvedni, mert legalább három falba beleütközik majd:

1. migráció (nem lehetséges közös álláspont)
2. jólét (nincs erős teljesítmény, túl sok ország veszít az életszínvonalból)
3. közös hitelfelvétel (nem akarnak gazdagok szegények helyett fizetni).

Ezért tehát "nemzetek Európájában" kell gondolkodni, "patrióta fordulat van mindenhol, vagy legalábbis ezek az erők erősödnek" meglátása szerint. Ez a gondolat most viszont nincs többségben az EU-ban, ezért nem is reméli azt, hogy az EU közösen megoldást talál a versenyképesség növelésére.

"Akkor mi, magyarok"

Ha viszont nincs versenyképesség közösen, akkor ezt nemzeti szinten kell megteremteni, ehhez azonban kis korrekciók már nem elegendőek, a múlt válasza már nem megfelelő, a gazdasági semlegességet kell előteremteni, ez adhat esélyt.

Alapvetően volnának "méretproblémák" azzal, hogy Magyarország álljon szerinte elöl ebben a folyamatban, mégis alkalmas lehet, mert "Magyarország ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat", amely a Covidban is látható volt, keleti és nyugati irányból is szerzett oltást.

Szerinte a gazdasági semlegességet is az dönti el, hogy

1. nem szól bele senki, kivel üzletelünk
2. azzal üzletelünk, akivel megéri
3. miből üzletelünk (ha nincs EU-s pénz, akkor anélkül, ideológiai megkötés nélkül a pénz forrását illetően)
4. minden égtáj felé tájékozódni kell; a modernitás nem nyugati kategória.

"Ez a néhány alapelv, amely a testtartást határozza meg" - mondta.

Ami a semlegesség tartalmát illeti, azt mondta, jelen kell lenni a londoni, a japán, a kínai és az arab pénzpiacon is.

Ezen kívül szükség van beruházási semlegességre, "nem kell válogatni". Végig kell nézni, kik ruháztak be Magyarországon az elmúlt három évben.

Piaci semlegesség: annak adunk el, aki megveszi. "A piaci mozgásteret használjuk ki" - mondta.

Ki kell használni a technológiai innovációt, nem nézve annak nemzetiségét (pl. Paks 2).

A pontokból intézkedések lesznek, ezek egy részével vannak kész a kormányban.

Intézkedések

Orbán Viktor szerint semlegesség politikájának lábai/elemei vannak:

1. 3-6 százalékos növekedés
2. nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaságba (tapasztalati a határa annak, hogy mennyi adósságot lehet vállalni, a nemzeti össztermék 90 százaléka lehet a határa az adósságfelvételnek, ide nem szabad visszacsúszni, 2010 körül rezgett a léc 85 százaléknál, leküzdöttük magunkat 60 százalékra a Covid előtt, most 70 körül állunk)
3. külső tőkére szükség van, hiába a magyaroké az elsőbbség
4. folyamatos adócsökkentés, a vállalatoknak versenyképesnek kell lenni (tőkejuttatási program a kkv-k számára)
5. családpolitika: megduplázzuk a gyermekek után járó adókedvezményt
6. munkáshitel a diákhitel mellett azoknak, akik nem egyetemen kezdik a felnőtt életüket
7. itt legyen a legtöbb digitális okmány és ügyintézés Európában
8. a 2025-ös költségvetésben meg kell jelennie az intézkedéseknek.

"Ha a semleges gazdaságpolitikát Európának kéne megcsinálnia, de nem képes rá, az a kérdés, Magyarország meg tudja-e csinálni. Mit kell tenni, ha nem biztos a válaszban az ember? Megkérdezzük a ChatGPT" - mondta Orbán Viktor, aki erőteljes megfogalmazásra kérte "a gépet", amely azt mondta, Magyarország nem hajt fejet, nem enged, az úton nem állíthat meg semmi" - mondta.