A fővárosi csatornahálózatnak 400 ponton van üzemi kapcsolata a Dunával, amelyek az egyesített rendszerű csatornahálózatnak a záporvízkiömlőit, túlfolyóit jelentik. Amikor a Duna vízállása megemelkedik, akkor ezeken a kiömlési pontokon keresztül a Duna visszaáramolhatna a csatornahálózatba, ezért ezeknek a zárásáról és a védelméről is gondoskodnunk kell. A védekezés egy nagyon szigorúan meghatározott protokoll szerint történik. A vízállásnak megfelelően megvan lajstromban, hogy mely pontokon kell beavatkozást végeznünk. A különböző beavatkozási pontokhoz, különböző zárási pontokhoz megvannak a műszaki megoldások, hogy hogyan kell a zárást elvégezni, és ahogy a Duna-víz emelkedik, úgy megyünk folyamatosan a mi kis lajstromunkba, és egymás után az aktuális vízállásnak megfelelően elvégezzük a hálózaton a megfelelő zárásokat – magyarázta Gerőfi-Gerhardt András, a Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgató-helyettese. Hozzátette azt is, hogy ha visszafolyna a víz, akkor felszíni kiöntések lehetnének, mert Budapest egyes területei mélyebben helyezkednek el a Duna vízállásához képest.

A szakember az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy nagyjából 700 centiméteres vízállásig a csatornahálózatban kell védekezni, 700 centiméter fölött már megjelennek a felszíni zárások is, 800 centiméter fölött megjelennek a nagy volumenű felszíni építkezések is, mint a Margitsziget vagy a Római-part védelme.

Arról is beszélt Gerőfi-Gerhardt András, hogy a szennyvíztisztító telepek a magas dunai vízállásnál is zavartalanul működnek, ezt megfelelő szivattyúkkal oldják meg. Gondot inkább az jelent, ha csapadék is van, mert azt is a csatornarendszer vezeti el, ugyanis Budapesten, elsősorban a belső kerületekben, nagyrészt egyesített rendszerű a hálózat. "Ezeken a területeken egy nagy cső van, amely csapadékmentes időben viszi a szennyvizet, és amikor megjelenik az eső, akkor ugyanez a csatorna vezeti el a csapadékvizet. Viszont ha magas a Duna vízállása, akkor a Duna irányába gravitációsan a záporvíz nem fog tudni kifolyni, akkor már csak gépészettel tudjuk átemelni, és ez valamivel azért kisebb kapacitás, minthogyha gravitációs kivezetés lenne lehetséges" – magyarázta a Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgató-helyettese.

Amikor levonul az ár, akkor a víz távoztával fordított sorrendben kell a munkát elvégezni, a zsilipeket kinyitják, a felszínen a homokzsákokat elszállítják, a mobilgátakat pedig leszerelik. Előbbiről elmondta, hogy megvannak a korlátai.

"Egyrészt minél magasabb homokzsákfalat építünk, annál szélesebb falat kell építeni, hogy meglegyen az a tömeg, amely a víznyomásnak ellen tud állni. Ezenfelül a homokzsákfalat bordákkal meg mentett oldali rézsűkkel megtámasztjuk, és ezáltal adunk neki egy állékonyságot" – magyarázta, de hozzátette, itt elkerülhetetlen, hogy valamilyen mértékű átszivárgás legyen, ezért a mentett oldalon ellennyomó medencéket lehet építeni, vagy olyan ideiglenes tereléseket, amelyekkel a vizet elvezetik egy szivattyúálláshoz.

A Duna vízszintjének a méréséről elmondta, hogy van egy kitüntetett vízmérce Budapesten, a Vigadó téri vízmérce, az a nulla pont, és ehhez viszonyítanak, de különböző folyók különböző szakaszain más jellegű viszonyítási rend, más vízmércéhez mérnek. Árvíz esetén 4-5 nap áll rendelkezésre a felkészülésre, csak az jelent gondot, ha újabb csapadék érkezik a Duna vízgyűjtőjén. A szakember szerint

a mostani előrejelzések és modellek pontosak voltak.

A mértékadó vízszint felett 1,3 méterrel tervezik Budapesten a védműveket, de a viszonyítási pont itt is eltérő, gyakorlatilag árvízvédelmi szakaszonként és Duna jobb és bal partja szerint meg van határozva, hogy milyen szintekkel kell az árvízvédelemnek kalkulálnia: például a Margitszigeten 800 centi felett kell védekezés, a Római-parton már 750 centis vízállásnál.

Budapesten a csatornazárási feladatokat a Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei végzik, a külsősök behívása akkor kezdődik, amikor a nagy volumenű építkezések indulnak. A Nánási és a Királyok útján már alvállalkozók munkagépei dolgoznak, mert hatalmas mennyiségű agyagot kell megmozgatni, a Margitszigeten szintén hatalmas homokzsákfalat kell megépíteni, ott három alvállalkozót vontak be.

Gerőfi-Gerhardt András elmondta, hogy a talajvíz együtt mozog a Duna vízszintjével, ezért előfordulhat, hogy nem várt helyeken, mentett oldalon megjelennek bizonyos belvizek, buzgárok, vízszivárgások, fakadó vizek. Ezeket ilyenkor lokalizálni kell, és aztán ezek a dunai árhullámmal együtt levonulnak, de előfordulhat, hogy helyi védekezésre is szükség lehet.