Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
fotó: By Planespotter1 - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=130858450
Nyitókép: By Planespotter1 - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=130858450

Egy éve nem kap tájékoztatást fiáról a Svédországban lezuhant Wizz Air-pilóta apja

Az egyik pilóta édesapja szerint a svéd légiforgalmi irányítás nem vette elég komolyan a dolgokat, nem figyelmeztették a fiát és kollégáját, hogy vihar közelít.

Tucatnyi kérdést intézett Korom Mihály azokhoz a svéd hatóságokhoz, amelyek még egy évvel a tragikus légibaleset után sem tudtak megnyugtató választ adni arra, miért halt meg a svédországi Arkösund közelében fia és a Wizz Air másik magyar pilótája - írja a Blikk.

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, Korom Gábor és kollégája még 2023. június 18-án indult a Sovata Rallye Moran kisrepülővel Lengyelországból Svédország felé, a Stockholmtól északra fekvő Dala-Järna irányába, amikor a gép a Balti-tengerbe zuhant, mindketten meghaltak.

Korom Gábor édesapja, Korom Mihály a lapnak azt nyilatkozta: azóta előkerült egy új tanú, egy francia férfi, aki a jachtján tartózkodott. Elmondása szerint

ugyan a repülőt nem látta, de hallotta, ahogy a vízbe zuhan. Vallomásában azt állította, nagyon erős motorhangot hallott, majd egy nagy csattanást.

A svéd hatóságok azóta megvizsgálták a Commodore Moran roncsait, de nem jutottak közelebb a megoldáshoz. A gyászoló apának videokonferencián számoltak be a vizsgálat fejleményeiről, ám szerinte valójában az eredmények nem adtak választ semmire.

A roncsok vizsgálatából kiderült, hogy a motornak nem volt műszaki problémája, üzemanyaguk is volt bőven. Korom Mihály azonban nehezen fogadja el, hogy egy év után sem lehet tudni valójában semmilyen igazi részletet, ezért egy 12-15 pontból álló kérdéssort küldött a svéd hatóságoknak, amiben többek közt azt kérdezi, hogy az ottani légi irányítók miért nem vették komolyabban, hogy a kisgép a viharzónába kerül és hogy mi lehetett az oka annak, hogy több száz méter magasságról hirtelen lezuhantak - írja a lap.

Korom Mihály óvakodik attól, hogy felelősöket keressen, de úgy érzi, a svéd légi irányítás nem állt a helyzet magaslatán akkor, és nem figyelmeztették a magyar pilótákat, hogy honnan közelít feléjük a vihar. A lapnak elmondta: az elmúlt egy év során talán megbékélt a történtekkel, de elfogadni sosem fogja tudni.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×