Infostart.hu
eur:
358.15
usd:
305.62
bux:
0
2026. május 14. csütörtök Bonifác
Brüsszel, 2024. április 11.Az ülésterem az uniós villamosenergia-irányelv módosításáról tartott szavazás előtt az Európai Parlament (EP) kétnapos brüsszeli plenáris ülésének második napi tanácskozásán 2024. április 11-én. Az EP elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az uniós villamosenergia-piac reformját.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Ők 21-en lehetnek a magyar képviselők az új Európai Parlamentben

Az EP-választás végleges eredményére még heteket kell várni.

A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 93 százalékának összeszámlálása után az Európai Parlament 21 magyar képviselője közül 11-et ad a Fidesz-KDNP, hetet a Tisza Párt, kettőt a DK-MSZP-Párbeszéd és egyet a Mi Hazánk Mozgalom.

A listák alapján a következő képviselők jutottak be az Európai Parlamentbe:

Fidesz-KDNP

  • Deutsch Tamás
  • Ferenc Viktória
  • Gál Kinga
  • Győrffy Balázs
  • Győri Enikő
  • Gyürk András
  • Hölvényi György
  • László András
  • Schaller-Baross Ernő
  • Szekeres Pál
  • Vicsek Annamária

Tisza Párt

  • Dávid Dóra
  • Gerzsenyi Gabriella
  • Kollár Kinga
  • Kulja András
  • Lakos Eszter
  • Magyar Péter
  • Tarr Zoltán

DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek

  • Dobrev Klára
  • Molnár Csaba

Mi Hazánk

  • Toroczkai László

Az EP-választás jogi eredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása és összeszámlálása, valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb június 28-án.

Több a listán szereplő politikus, például Magyar Péter és Toroczkai László már jelezte, hogy nem veszi fel a mandátumát, így helyettük a listán szereplő más jelölt mehet Brüsszelbe és Strasbourgba.

Címlapról ajánljuk

Republikon: több oka is van, hogy Budapest most egy ideig tiszás lesz

Míg korábban a fővárosi kerületek egyértelműen illeszkedtek a kertvárosi jobboldal – lakótelepi baloldal vagy a belvárosi liberális – külvárosi munkás sémákba, addig mára Budapest összességében már kevésbé írható le ideológiai kategóriákkal – erre jutott a Republikon elemzése. A fővárosban egy gyorsan változó politikai tér rajzolódik ki, ahol a pártpreferenciákat egyre inkább a rövid távú politikai kínálat, a vezetői hitelesség és az aktuális társadalmi kérdések alakítják. A Republikon elemzője, Fűzfa Csaba beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
30 év a pénzügyi IT-ben: mitől tudott tartósan sikeres maradni egy magyar cég?

30 év a pénzügyi IT-ben: mitől tudott tartósan sikeres maradni egy magyar cég?

A Dorsum idén 30 éves, a vállalat három évtizede fejleszt informatikai és digitalizációs megoldásokat a pénzügyi szektornak, elsősorban a befektetési és vagyonkezelési területen – a back office rendszerektől és működést támogató folyamatoktól egészen a termékalapú, skálázhatóbb platformlogikáig. A jubileum apropóján Kő Róberttel, a cég alapító-tulajdonosával és Mészáros Mariannal, a Dorsum vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogyan indult a vállalat, miben erős ma, és milyen irányok határozhatják meg a következő éveket. A beszélgetésben kitértünk arra is, hogy a nemzetközi terjeszkedés során mi jelentette a legnagyobb kulturális vagy működési kihívást a külföldi piacokon, és hogyan tudták a megszerzett tapasztalatokat később a saját javukra fordítani. Rákérdeztünk arra is, mit tartanak a fejlődés kulcsának, valamint arra, hogy a 2022-es vezetőváltás, vagyis Mészáros Mariann érkezése óta mi változott a cég mindennapi működésében és belső kultúrájában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×