Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.86
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az első szavazó leadja voksát az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központban kialakított 18. számú szavazókörben 2024. június 9-én.
Nyitókép: Komka Péter

Megvannak a legfrissebb részvételi adatok – rekord, mutatjuk a részleteket

A 18.30 órakor már meghaladja a részvétel az 56 százalékot.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka (4 416 794 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

valasztas.hu
valasztas.hu

A fővárosban a szavazók 57,56 százaléka, 773 293 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig. Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 343 ezer választópolgárból 1,62 százalék, 21 744 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 8,59 százaléka (115 431 választó), 11 órára a 21,98 százaléka (295 259 választó), 13 órára a 34,58 százaléka (464 534 választó), 15 órára a 43,63 százaléka (586 199 választó), 17 órára a 51,64 százaléka (693 876 választó), 18.30-ra a 57,56 százaléka (773 293 választó) járult az urnákhoz.

A vármegyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 61,56 százalék, ami 126 154 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt: 52,41 százalék, 154 122 szavazó.

2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2019-es választáson 47,20 százalék szavazott 18.30 óráig.

A 2004-es EP-választáson 36,89 százalék, a 2009-es választáson 34,90 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 27,64 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 41,74 százalék voksolt 18.30 óráig.

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×