Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Szavazó az önkormányzati választáson a zuglói Örökzöld Óvodában kialakított szavazókörben 2019. október 13-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Már több mint tizenkétezer magyar jelezte, nem itthon szavazna

Két héttel a határidő lejárta előtt már 12 150-en jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 147 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni.

Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, június 9-én nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 147 külképviseletén - nagykövetségén és konzulátusán - szavazhatnak. Ehhez május 31-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételüket. A kérelem benyújtható személyesen, kézbesítési meghatalmazott útján vagy elektronikus azonosítást követően elektronikusan a www.valasztas.hu vagy és a www.magyarorszag.hu honlapon.

A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.

A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – június 8-án, szombaton lesz a szavazás.

A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu péntek reggeli adatai szerint eddig több mint 12 ezren jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson. A legtöbben, több mint 1200-an a londonit jelölték meg, de sokan, közel 850-en szavaznának Hágában, majdnem 800-an Brüsszelben, mintegy 550-en Münchenben és Bernben. Közel 470-en szerepelnek a névjegyzékben Stuttgartban és 450-en Berlinben. Bécsben közel 380-an szavaznának.

A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, 2019-ben pedig már 134-en. 2019-ben két héttel a voksolás előtt 10 357-en voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 20 291-re nőtt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×