Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga kezdete előtt a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban 2024. május 6-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szakértő az érettségiről: az új tesztkérdések nem segítik elő a diákok olvasóvá nevelését

Idén először irodalmi műveltségi teszt volt a magyar nyelv- és irodalomérettségi feladatai között. Az InfoRádiónak nyilatkozó angol-magyar szakos tanár szerint nem minden feladat volt egyértelműen megfogalmazva.

Idén először irodalmi műveltségi teszt volt a magyar nyelv- és irodalomérettségi feladatai között. Az első részben a Magyar Kultúra egyik szerzőjének könyvekről szóló szövegét kapták a diákok. Szerepelt a feladatlapban az Antigoné és Ady Endre is. A második részben kétféle szövegalkotás, egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé közül lehetett választani.

"Ez a teszt, amit sokan kvíznek hívnak, feltehetően nem segíti elő az olvasóvá nevelést, a nemzeti kultúrához való szorosabb kapcsolódást. Ezeket a tényeket, amelyeknek egy részére mindenkinek szüksége van, nem kell így visszakérdezni" – mondta Schiller Mariann az InfoRádióban.

A Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja úgy fogalmazott: ahhoz, hogy valaki egy művet értelmezni tudjon, nagy háttértudásra van szüksége, de azzal, hogy ezt egy taxatív tesztben kérdezik vissza, sem az egyesület, sem a Nemzeti Pedagógus Kar nem ért egyet. Kiemelte, hogy ez a fajta elvárás visszahatott az elmúlt időszakra is, hiszen a tesztekre készülve az értelmezés helyett a tények, szerzők és korstílusok bemagolására koncentráltak a diákok. Hozzátette, volt olyan feladat, amelyben egy sorba be kellett írni a szerzőt, műcímet és műfajt, és egyikben sem lehetett hibázni, mert akkor nulla pontot ér a válasz.

A második része az érettséginek most is egy két és fél órás műelemzés, illetve egy témakifejtő esszé volt. Az utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott Schiller Mariann, hogy a Babits Mihály ars poeticájára vonatkozó kérdés nem volt egészen egyértelműen megfogalmazva. Kiemelte, hogy a vizsga nehézségi fokát nem lehet összehasonlítani a korábbi években írtakkal, mivel teszt még sosem volt a magyar érettségik történetében.

"A törvény szerint két évvel korábban kell tudni, hogy mi lesz az érettségiben. Ez megtörtént, de a Nemzeti alaptanterv nem négyéves, csak három. Tehát amikor a most érettségiző diákok elkezdtek középiskolába járni, ez még nem volt. Ezért is volt, főként a tanárok részéről, a riadalom és a bizonytalanság" - fejtette ki a pedagógus.

Idén magyar nyelv és irodalomból középszinten 73 472, emelt szinten 2066 vizsgázó tett érettségit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×