Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga kezdete előtt a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban 2024. május 6-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szakértő az érettségiről: az új tesztkérdések nem segítik elő a diákok olvasóvá nevelését

Idén először irodalmi műveltségi teszt volt a magyar nyelv- és irodalomérettségi feladatai között. Az InfoRádiónak nyilatkozó angol-magyar szakos tanár szerint nem minden feladat volt egyértelműen megfogalmazva.

Idén először irodalmi műveltségi teszt volt a magyar nyelv- és irodalomérettségi feladatai között. Az első részben a Magyar Kultúra egyik szerzőjének könyvekről szóló szövegét kapták a diákok. Szerepelt a feladatlapban az Antigoné és Ady Endre is. A második részben kétféle szövegalkotás, egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé közül lehetett választani.

"Ez a teszt, amit sokan kvíznek hívnak, feltehetően nem segíti elő az olvasóvá nevelést, a nemzeti kultúrához való szorosabb kapcsolódást. Ezeket a tényeket, amelyeknek egy részére mindenkinek szüksége van, nem kell így visszakérdezni" – mondta Schiller Mariann az InfoRádióban.

A Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja úgy fogalmazott: ahhoz, hogy valaki egy művet értelmezni tudjon, nagy háttértudásra van szüksége, de azzal, hogy ezt egy taxatív tesztben kérdezik vissza, sem az egyesület, sem a Nemzeti Pedagógus Kar nem ért egyet. Kiemelte, hogy ez a fajta elvárás visszahatott az elmúlt időszakra is, hiszen a tesztekre készülve az értelmezés helyett a tények, szerzők és korstílusok bemagolására koncentráltak a diákok. Hozzátette, volt olyan feladat, amelyben egy sorba be kellett írni a szerzőt, műcímet és műfajt, és egyikben sem lehetett hibázni, mert akkor nulla pontot ér a válasz.

A második része az érettséginek most is egy két és fél órás műelemzés, illetve egy témakifejtő esszé volt. Az utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott Schiller Mariann, hogy a Babits Mihály ars poeticájára vonatkozó kérdés nem volt egészen egyértelműen megfogalmazva. Kiemelte, hogy a vizsga nehézségi fokát nem lehet összehasonlítani a korábbi években írtakkal, mivel teszt még sosem volt a magyar érettségik történetében.

"A törvény szerint két évvel korábban kell tudni, hogy mi lesz az érettségiben. Ez megtörtént, de a Nemzeti alaptanterv nem négyéves, csak három. Tehát amikor a most érettségiző diákok elkezdtek középiskolába járni, ez még nem volt. Ezért is volt, főként a tanárok részéről, a riadalom és a bizonytalanság" - fejtette ki a pedagógus.

Idén magyar nyelv és irodalomból középszinten 73 472, emelt szinten 2066 vizsgázó tett érettségit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×