Infostart.hu
eur:
387.06
usd:
332.88
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga kezdete előtt a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban 2024. május 6-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szakértő az érettségiről: az új tesztkérdések nem segítik elő a diákok olvasóvá nevelését

Idén először irodalmi műveltségi teszt volt a magyar nyelv- és irodalomérettségi feladatai között. Az InfoRádiónak nyilatkozó angol-magyar szakos tanár szerint nem minden feladat volt egyértelműen megfogalmazva.

Idén először irodalmi műveltségi teszt volt a magyar nyelv- és irodalomérettségi feladatai között. Az első részben a Magyar Kultúra egyik szerzőjének könyvekről szóló szövegét kapták a diákok. Szerepelt a feladatlapban az Antigoné és Ady Endre is. A második részben kétféle szövegalkotás, egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé közül lehetett választani.

"Ez a teszt, amit sokan kvíznek hívnak, feltehetően nem segíti elő az olvasóvá nevelést, a nemzeti kultúrához való szorosabb kapcsolódást. Ezeket a tényeket, amelyeknek egy részére mindenkinek szüksége van, nem kell így visszakérdezni" – mondta Schiller Mariann az InfoRádióban.

A Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja úgy fogalmazott: ahhoz, hogy valaki egy művet értelmezni tudjon, nagy háttértudásra van szüksége, de azzal, hogy ezt egy taxatív tesztben kérdezik vissza, sem az egyesület, sem a Nemzeti Pedagógus Kar nem ért egyet. Kiemelte, hogy ez a fajta elvárás visszahatott az elmúlt időszakra is, hiszen a tesztekre készülve az értelmezés helyett a tények, szerzők és korstílusok bemagolására koncentráltak a diákok. Hozzátette, volt olyan feladat, amelyben egy sorba be kellett írni a szerzőt, műcímet és műfajt, és egyikben sem lehetett hibázni, mert akkor nulla pontot ér a válasz.

A második része az érettséginek most is egy két és fél órás műelemzés, illetve egy témakifejtő esszé volt. Az utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott Schiller Mariann, hogy a Babits Mihály ars poeticájára vonatkozó kérdés nem volt egészen egyértelműen megfogalmazva. Kiemelte, hogy a vizsga nehézségi fokát nem lehet összehasonlítani a korábbi években írtakkal, mivel teszt még sosem volt a magyar érettségik történetében.

"A törvény szerint két évvel korábban kell tudni, hogy mi lesz az érettségiben. Ez megtörtént, de a Nemzeti alaptanterv nem négyéves, csak három. Tehát amikor a most érettségiző diákok elkezdtek középiskolába járni, ez még nem volt. Ezért is volt, főként a tanárok részéről, a riadalom és a bizonytalanság" - fejtette ki a pedagógus.

Idén magyar nyelv és irodalomból középszinten 73 472, emelt szinten 2066 vizsgázó tett érettségit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×