Infostart.hu
eur:
355.17
usd:
305.6
bux:
130858.01
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil
Nyitókép: Pixabay

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.

Az európai parlamenti választás eredménye után a pártok nem kapnak állami támogatást. A parlamenti választásokon az egyéni és listás eredmények súlyozott átlaga alapján egy százalék fölötti pártok kapják meg a legjelentősebb állami támogatást. Ezen kívül a parlamenti ötszázalékos küszöböt átlépő pártok kapják meg a teljes összeget, továbbá a parlamenti pártok korábban alapíthattak saját politikai céljaikkal összefüggő tudományos, kulturális kérdések támogatására pártalapítványokat, és ezen felül még a jelöltállítás után is jön egy bizonyos dotáció - sorolta az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor.

Az európai parlamenti választások egyfajta főpróbát jelentenek az országos parlamenti választások előtt.

"A pártoknak már ez is lehet a céljuk, nevezetesen, hogy hivatalos kampányban megmutassák magukat, szereplési lehetőséghez jussanak, mert ez predesztinálja őket esetleg a két év múlva sorra kerülő parlamenti választáson egy olyan eredmény elérésére, ami után akár állami támogatás is jár. Azt is tegyük hozzá azonban, hogy a mostani voksoláson, amelyik párt vagy személy bejut mondjuk egy önkormányzatba, vagy egy pártlista bejut az Európai Parlamentbe, ott nemcsak a képviselői mandátumot nyerik el, hanem a képviselőnek mindig van egyfajta kerete szakértőkre, tanácsadókra, tehát áttételesen a pártok is állami támogatáshoz juthatnak. Tehát ha alulról szerveződik egy párt, nyilvánvalóan csak magánszemélyek adományaira hagyatkozhat, és ez az egyetlen módja annak, hogy állami dotációhoz jusson" - mutatott rá.

Vagyis kifejezetten állami támogatásra a választáson elért eredmény után csak az országgyűlési választással összefüggésben, legközelebb 2026-ban számíthatnak a pártok. Akkor "több rétegben" jár állami dotáció: a jelöltállítás után egy százalékot felülmúlt eredmények alapján a parlamenti ötszázalékos küszöb elérése esetén, illetve a pártalapítványok dotációjaként.

"Több tudományos publikáció is született arról, hogy a pártok finanszírozásának nagy része ezekből az összegekből történik. Magánszemélyek is adhatnak támogatást pártoknak, de a külföldről szerzett támogatásokat szigorúan korlátozza a törvény, nyilván a szuverenitás védelmében" - mondta még Cservák Csaba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Közel az uniós pénzek hazahozatala? – Magyar Péter Brüsszelből jelentkezik

Közel az uniós pénzek hazahozatala? – Magyar Péter Brüsszelből jelentkezik

Bejelentette: rövidesen benyújtja hivatalosan az EB elnökének és az ET elnökének is Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez, de szerinte ez sem meglepetés, mert fontos vállalásuk volt, ahogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -Védelmi Hivatal felállítása a korrupció elleni küzdelem jegyében.

Benyújtotta törvényjavaslatát a Tisza, széles körű juttatáscsökkentés jöhet

Az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentését javasolja az Országgyűlésről szóló törvény módosításával a Tisza két képviselője.
Tisza-kormány: megjött Magyar Péter első bejelentése Brüsszelből

Tisza-kormány: megjött Magyar Péter első bejelentése Brüsszelből

Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelbe utazott, ahol a NATO-főtitkárral, a belga kormányfővel és az Európai Bizottság elnökével, utóbbival az uniós források lehívásáról is tárgyal. A miniszterelnök első kint töltött órái után eldőlt: Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A kormány eközben számos gyors intézkedést jelentett be: moratóriumot a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát és a Klebelsberg Központ átalakítását. Az egészségügyi miniszter strukturális összeomlásról beszélt, 500 milliárd forint pluszforrást ígért az ágazatnak, az oktatási tárca pedig a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentésébe kezd. A parlament visszavonta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést, parlamenti vizsgálóbizottságok alakultak, az adóhatóság pedig házkutatást tartott a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, ahol nagy mennyiségű ledarált iratot találtak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×