Infostart.hu
eur:
387.4
usd:
333.63
bux:
122095.17
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.

Az európai parlamenti választás eredménye után a pártok nem kapnak állami támogatást. A parlamenti választásokon az egyéni és listás eredmények súlyozott átlaga alapján egy százalék fölötti pártok kapják meg a legjelentősebb állami támogatást. Ezen kívül a parlamenti ötszázalékos küszöböt átlépő pártok kapják meg a teljes összeget, továbbá a parlamenti pártok korábban alapíthattak saját politikai céljaikkal összefüggő tudományos, kulturális kérdések támogatására pártalapítványokat, és ezen felül még a jelöltállítás után is jön egy bizonyos dotáció - sorolta az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor.

Az európai parlamenti választások egyfajta főpróbát jelentenek az országos parlamenti választások előtt.

"A pártoknak már ez is lehet a céljuk, nevezetesen, hogy hivatalos kampányban megmutassák magukat, szereplési lehetőséghez jussanak, mert ez predesztinálja őket esetleg a két év múlva sorra kerülő parlamenti választáson egy olyan eredmény elérésére, ami után akár állami támogatás is jár. Azt is tegyük hozzá azonban, hogy a mostani voksoláson, amelyik párt vagy személy bejut mondjuk egy önkormányzatba, vagy egy pártlista bejut az Európai Parlamentbe, ott nemcsak a képviselői mandátumot nyerik el, hanem a képviselőnek mindig van egyfajta kerete szakértőkre, tanácsadókra, tehát áttételesen a pártok is állami támogatáshoz juthatnak. Tehát ha alulról szerveződik egy párt, nyilvánvalóan csak magánszemélyek adományaira hagyatkozhat, és ez az egyetlen módja annak, hogy állami dotációhoz jusson" - mutatott rá.

Vagyis kifejezetten állami támogatásra a választáson elért eredmény után csak az országgyűlési választással összefüggésben, legközelebb 2026-ban számíthatnak a pártok. Akkor "több rétegben" jár állami dotáció: a jelöltállítás után egy százalékot felülmúlt eredmények alapján a parlamenti ötszázalékos küszöb elérése esetén, illetve a pártalapítványok dotációjaként.

"Több tudományos publikáció is született arról, hogy a pártok finanszírozásának nagy része ezekből az összegekből történik. Magánszemélyek is adhatnak támogatást pártoknak, de a külföldről szerzett támogatásokat szigorúan korlátozza a törvény, nyilván a szuverenitás védelmében" - mondta még Cservák Csaba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Kikerül az asztalra a Magyarország gazdasági modelljét fenyegető uniós terv

Kikerül az asztalra a Magyarország gazdasági modelljét fenyegető uniós terv

Szerdán mutathatja be Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős ügyvezető alelnöke az új iparpolitikai rendeletet. A szabályozási csomag egyrészt felvizezi a Made in Europe kikötést, vagyis a közbeszerzéseken több területen is indulhatnának nem uniós szereplők. Ugyanakkor Magyarország számára komoly kockázatot jelenthet, hogy a kritikus technológiákba való beruházásoknál – így például az akkumulátorgyártásban – Brüsszel erős új jogokat kapna a beruházások átvilágítására, az állami támogatások engedélyezésére, azok megtiltására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×