eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Frölich Róbert országos főrabbi beszédet mond a Holokauszt 80 emlékév megnyitóján a Dohány utcai zsinagógában 2024. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában

Azt, ami a soa során történt, sem megbocsátani, sem jóvátenni, főleg elfelejteni nem lehet - jelentette ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a Holokauszt 80 emlékév megnyitóján, szerdán Budapesten.

Ezért a ma élőknek több generáción túl kötelességük feleleveníteni a történteket, a félmillió magyar zsidó lemészárlását - hangsúlyozta Grósz Andor a Dohány utcai zsinagógában tartott megemlékezésen.

Nem szabad hagyni, hogy a holokauszt, amely nemcsak a zsidóság, hanem az egész nemzet tragédiája is, "kikerüljön a tudatunkból". Ez különösen fontos most, amikor az antiszemitizmus a világ számos pontján olyan magasságokig szökött, amit nem tapasztaltunk az elmúlt 80 év alatt - tette hozzá.

Azt mondta, hogy 1944. március 19-én, Magyarország náci megszállásával megkezdődött a vészkorszak utolsó, legvéresebb és legborzasztóbb fejezete. A bedübörgő német egységek mellett megjelent az SS is, és az az Eichmann-kommandó, amelynek feladata a Horthy Miklós által vezetett államapparátussal együtt a több mint 800 ezres magyar zsidóság teljes megsemmisítése volt - hangoztatta.

Ugyanakkor - folytatta - a magyarországi vészkorszak nem 1944-ben és nem a náci megszállással kezdődött, mert több tízezren haltak meg munkaszolgálaton a keleti fronton, és nem szabad megfeledkezni a Kamenyec-Podolszkijba deportált 15 ezer zsidóról sem, akiket a németek lemészároltak.

Mindez az államilag gerjesztett antiszemitizmus következménye volt, amelynek során megfosztották a zsidónak minősülő állampolgárokat a jogaiktól - mondta.

Grósz Andor közlése szerint

az emlékezés a múltról szól, de a jelennek beszél és a jövőt alakítja.

Ezért "mindent meg kell tennünk", hogy minden új generáció tisztán nézzen szembe a múlt örökségével, és ismerje fel annak jelentőségét a jelenben.

Ez azért fontos, mert a soa egész tragédiájának társadalmi feldolgozása Magyarországon - éppúgy, mint a többi érintett országban - még várat magára - vélekedett.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly október 7-én újabb támadás érte a zsidóságot: Izraelben civileket, csecsemőket, nőket és időseket mészároltak le és ejtettek túszul.

Vagyis, amikor az ellenségeik célja a zsidóság elpusztítása, nem elég csak beszélni és emlékezni, hanem szembesíteni kell a világot azzal, hogy ismét a zsidók a célpont - fűzte hozzá.

Szavai szerint sikerült újra tömeghisztériát szítani a zsidóság ellen a kiprovokált háborúval és ezt a művelt világ népei közül százezrek teszik magukévá, miközben a terroristák nem csupán a zsidókat fenyegetik, hanem a teljes modern civilizációt.

"Le fogjuk győzni az antiszemitizmus feltámasztott szellemét, nem fogunk lehajtott fejjel elvonulni"

- fogalmazott.

Ugyanakkor vigasz számukra, hogy Magyarország példamutatóan áll Izrael és népe mellett, példamutatóan lép fel az antiszemitizmus ellen, és lehetővé teszi, hogy Magyarországon békében éljék meg zsidó mivoltukat - hangsúlyozta.

"Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a közöny, a gyűlölet vagy a kirekesztés ellen, bárhol is történik a világban (...) fontos, hogy küzdjünk egy olyan világért, ahol az ilyen szörnyűségek többé soha nem fordulhatnak elő" - fogalmazott beszédében Grósz Andor.

Az emlékév nyitórendezvényén koncertet tartottak, valamint imát mondott Frölich Róbert országos főrabbi és Fekete László főkántor.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×