Csák János úgy fogalmazott: a nyugati civilizációban láthatóan felborult az egyensúly, az egyéni szabadság felülkerekedik a közösség rendjén és szabadságán.

Schmidt Mária azt mondta, hogy a magyarok a kommunizmus évei alatt nem rendelkeztek azokkal a szabadságjogokkal, amelyekkel a nyugati civilizáció. "Majd mi szabadok lettünk, visszanyertük a szabadságunkat, és úgy tűnik, hogy a nyugati civilizáció pedig teljesen elveszítette" - emelte ki. Úgy fogalmazott, hogy a nyugati civilizációban korlátozzák a vallásszabadságot, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és az akadémiai szabadságot. Azaz minden olyan szabadságjogot, "amely ahhoz kell, hogy a közös dolgainkat közösen, szabadon meg tudjuk vitatni - jegyezte meg.

"A szabadsághiányosság kezd extrém irányba elfajulni, a nyugati világban az akadémiai élet elesett, a média elesett" - jelentette ki, megjegyezve, hogy tapasztalatai szerint az angolszász világban maradtak meg inkább a "szabadság kis körei".

Az orosz- ukrán háborúról szólva Schmidt Mária arra hívta fel a figyelmet, hogy az is olyan téma, amelyről a nyugati civilizációban nem lehet vitatkozni, az elitet nem lehet vitára kényszeríteni. Felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többször is követelte az európai vezetőktől, "legyen B-terv". "Nem hallják meg, nem is értik, hogy mi a B-terv, mert mindenben csak egy megoldást tűrnek" - hangsúlyozta.

Csák János azt mondta, sokszor hallani olyan véleményeket, hogy azok az ázsiai országok, amelyek bizonyos mértékben meg tudták őrizni a konfuciánus hagyományokat, inkább a harmónia és az egyensúly felé hajlanak. Hozzátette, utazásai során nem ezt tapasztalta, sem Koreában, sem Japánban, sem Szingapúrban.

A legnagyobb probléma, hogy "kiüresítettük az eget" - reflektált Schmidt Mária, megjegyezve, hogy helyette olyan szentségek, tájékozódási pontok maradtak, amelyek valójában nem nyújtanak kapaszkodót. Véleménye szerint a rohanó élet, "a szent fogyasztás", a teljesítménykényszer a jellemző; a többség az "influenszerek percnyi ügyeit hajszolja", közben az élet igazi értelme, a család háttérbe szorul.

"Az isten hiánya az egyén felértékelődésével járt, eluralkodtak az egók, mindenki egotripben van és azt gondolja, hogy róla szól a világ" - jelentette ki a történész. Mint mondta, "naponta látunk olyan magukat felfújó egyéniségeket, akik a közteret eluralják, de nem adnak" kapaszkodót vagy reményt. Kipukkadnak - jegyezte meg Csák János.

A miniszter arra is kitért, hogy mára háttérbe szorult az régi politikai-teológiai kérdés, miszerint élhet-e az ember transzcendens iránymutatás nélkül. Mint mondta, Patrick Deneen amerikai professzor Rezsimváltás című könyvében azt fejti ki, hogy az elit megsüketült, nem hallja, hogy az emberek mit mondanak. Úgy értékelte, hogy a nyugati világban az elit "téves önképben van, még azt is tagadja, hogy elit".

Schmidt Mária véleménye szerint az elit egy része mind az Amerikai Egyesült Államokban, mind Nyugat-Európában "szürke, jellegtelen, gerontokrata, ötlettelen, vízió nélküli, alibipolitikusokból áll", akik félnek bármit mondani. Az elit másik része egotripben van; olyan dolgokat talál ki, ami nem érdekli az embereket - mondta, megjegyezve, hogy ez az elit lenézni az embereket.

Csák János a műsor zárásaként kiemelte: "Magyarországnak az a feladata, hogy a józan eszünket megőrizve, a józanság hangja legyen, mint olyan sokszor az 1100 éves történelemben".