18 °C
David Pressman szerint a kapcsolatok javítása az Orbán-kormányon múlik, ám a magyar vezetés retorikája és cselekedetei nem erre utalnak - írja az Index. A portál arról is beszámolt, hogy március 14-én, csütörtökön emlékezett meg az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége Magyarország NATO csatlakozásának 25. évfordulójáról.
A Közép-Európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetével közösen szervezett rendezvényén David Pressman azzal kezdte beszédét, hogy a Nádor utcai épületben öt éve még magyar diákok voltak itt, ma pedig egy jó brunchozó hely, mivel az egyetem Bécsbe költözött. A nagykövet szerint a CEU esete jól mutatja, hogy a magyar kormány feláldoz valamit politikai okok miatt. Emlékeztetett rá, hogy ez nem az egyetlen eset, amikor Magyarország nyugat helyett kelet felé fordult, pedig, mint rámutatott, Orbán Viktor 1999-ben még úgy fogalmazott: a NATO egy nyugati szövetség, amelynek tagságát Magyarország is megérdemelte.
David Pressman ezután arról beszélt, hogy Pápán több száz amerikai katona állomásozik, ugyanakkor jelenleg nekik havonta több ezer forintot kell kifizetniük, hogy autóikat ideiglenes rendszámtáblával használhassák. Mint rámutatott, ez az ügy már több mint három éve húzódik, és hiába ígérte meg számára több miniszter is, a probléma továbbra sem oldódott meg. Úgy vélte:
ennek oka nem a bürokrácia, hanem az hogy a magyar kormány ilyen politikai döntést hozott
A nagykövet ezután aláhúzta, beszéde nem a rendszámtáblákról szól, ugyanakkor ez is jól mutatja a jelenlegi aggasztó állapotokat. Vagyis miközben Amerika távoli térségeiből jönnek fiatal nők és férfiak, hogy esküjük szerint ne csak az Egyesült Államokért, hanem a szövetségesükért is „a legnagyobb áldozatot hozzák”. Az amerikai katonákat magyar kollégáik és a nemzet többi része is szívesen fogadja, csak a magyar kormány bánik így velük - tette hozzá.
Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete emlékeztetett arra is, hogy a két ország 2021-ben ünnepelte diplomáciai kapcsolatuk századik évét, de ennél jóval régebbi a kapcsolat. Felidézte, hogy az amerikai szabadságharcban a magyar Kovács Mihály segítette az amerikai csapatokat, míg Abraham Lincoln Kossuth Lajostól is idézett a gettysburgi nyilatkozatban.
Ezután Pressman arról beszélt, hogy az amerikai adminisztráció hiába törekszik jó kapcsolatok kialakítására, ha a magyar kormány erre nem hajlandó, és ebben nem érdekelt.
Visszautalt Orbán Viktor NATO-csatlakozás kapcsán elmondott beszédére, amikor a magyar miniszterelnök szerint Magyarország ezzel „végre lehorgonyzott a nyugati világhoz”, ugyanakkor a rendszámtáblás eset is mutatja: a magyar vezetés másképp viselkedik, mint a többi szövetséges.
Ezután példákat hozott, amikor a magyar kormány ellenségként hivatkozott az Egyesült Államokra. Úgy fogalmazott: "Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, amikor a magyar Országgyűlés házelnöke (Kövér László) arról beszélt, Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját az Egyesült Államok vezeti, vagy amikor a magyar miniszterelnök azzal vádolja meg az Egyesült Államokat, hogy az megpróbálta elmozdítani a kormányát."
Pressman nagykövet ezután Orbán egyik mondására utalt, miszerint ne azzal foglalkozzanak, amit mondanak, hanem amit tesznek. Gyakorlati példákat is hozott, Magyarország miként ássa alá az Egyesült Államokkal és más szövetségeseivel a kapcsolatokat, és miként szegik meg a közös értékeket. Példaként a Fidesz médiapolitikáját említette, illetve a közbeszerzések, állami támogatások helyzetét.
"Ilyen beszédeket nem szoktunk mondani más szövetséges országokban, mert ott párbeszéd van. Ott együttműködnek velünk, itt pedig nem"
– magyarázta a nagykövet, hogy ezekre miért tér ki beszédében. Elmondta, hogy az Egyesült Államok Magyarország-politikája három pillérre épül:
- megpróbálni párbeszédet kezdeményezni a kormánnyal;
- őszintén és nyíltan beszélni a problémákról;
- készen állni a cselekvésre, amennyiben az szükséges.
Mint fogalmazott, ha a magyar kormány hajlandó lenne az elsőre, akkor nem lenne szükség a többire. Példaként az orosz Nemzetközi Beruházási Bank esetét hozta fel, amivel kapcsolatosan már több amerikai adminisztráció jelezte: problémásnak tartják abban Magyarország részvételét.
Ugyanakkor a magyar kormány a dialógus és a probléma elhárítása helyett elkezdett még jobban részt venni a bank működésében, még akkor is, amikor Ukrajnában már háború volt.
Mint fogalmazott, emiatt kellett szankcionálniuk a bankot, ami után 24 órával már a magyar kormány is lépett. Hasonló példaként hozta fel a kettős állampolgároknak kiállított útlevelek ügyét, de a kormány ebben az esetben sem volt hajlandó változtatni, aminek következtében végül egy olyan lépést kellett meglépnie az amerikai adminisztrációnak az ESTA kivonásával, amit állítása szerint nem szerettek volna.
Ezután bírálta a magyar kormányt Oroszországgal való kapcsolata miatt. Mint emlékeztetett, Szijjártó Péter már hatodik alkalommal fog találkozni orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A nagykövet arra is utalt, ha Magyarország nem változtat Oroszország-politikáján, akkor az Egyesült Államoknak kénytelen lesz megvizsgálnia azt a kérdést: miként tudja saját védelmét és biztonsági érdekeit megvédeni.
Az ukrajnai háborúra rátérve arról beszélt: szerinte hamis Orbán Viktor azon állítása, hogy Washingtont egy háborúpárti adminisztráció vezeti.
Elmondta, az Egyesült Államok is békét és a háború végét szeretné, de az nem a fegyvertámogatások leállításán múlik.
"Tényleg azt hiszik, hogyha abbahagyjuk a fegyvertámogatásokat, akkor Oroszország másnap leülne a tárgyalóasztalhoz?" – tette fel a kérdést a nagykövet, aki Magyarország békeajánlatát fantáziának nevezte, mivel szerinte egy ilyen esetben Oroszország csak még több területet foglalna el.
Ezután arról beszélt: miközben a magyar kormány azt állítja, hogy az amerikai adminisztráció meg akarta buktatni, a magyar kormányfő áll ki nyíltan a jelenlegi adminisztrációval szemben egy másik jelölt mellett. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete beszédét azzal zárta, hogy kifejezze abbéli reményét:
az amerikai–magyar kapcsolatok jobbra fordulhatnak.
Úgy vélte, a beszéde alapvetően optimista volt, és továbbra is derűlátó, hogy el lehet érni azt, amit a magyar emberek többsége is szeretne: a szoros kapcsolatot az Egyesült Államok és Magyarország között, amely a demokratikus értékeken, a közös biztonságon és jóléten alapul. "Pontosan azt, amit a miniszterelnök mondott 25 évvel ezelőtt. Mi változatlanul ezt akarjuk ma is" - hangoztatta David Pressman.
Szerinte ahhoz, hogy a kapcsolatok javuljanak, három dolognak kell teljesülnie. Egyrészt meg kell születnie annak a politikai döntésnek a magyar kormány részéről, hogy ezeken javítsanak, ugyanakkor eddig annak semmi jelét nem látta, hogy ez meg is történt.
Második elemként azt említette, hogy
Magyarországnak komolyan kell vennie a szövetségesei által felvetett biztonságpolitikai aggályokat, és azokkal komolyan kellene foglalkoznia a magyar kormánynak.
Harmadikként azt említette, fel kell ismerni, ha két ország között egy kapcsolat változik. Elmondta, emiatt is fontos a párbeszéd, ugyanakkor szerinte Magyarországon veszélyes mértékben elszabadult az Amerika-ellenes retorika a kormányközeli médiában. Gondolatát végül arra futtatta ki, az Egyesült Államok nem fog várni.
"Magyarország dönthet úgy, hogy az Egyesült Államokkal kapcsolatban kivár, az Egyesült Államok azonban nem fog így tenni" - figyelmeztetett az amerikai nagykövet.
Beszédét végül azzal zárta – sokadjára visszautalva Orbán Viktor 1999-es beszédére –, hogy Magyarország 25 éve a NATO-hoz való csatlakozással lehorgonyzott a nyugati, demokratikus világhoz. Ellenben a jelenlegi kormány cselekedetei és retorikája mégsem arra utalnak, hogy a horgony szilárd lenne. Úgy látta,
az Egyesült Államoknak, mint Magyarország szövetségesének, muszáj felhívnia a figyelmet az aggályaira, és aláhúzta, továbbra is nyitott a párbeszédre.
"Huszonöt évvel ezelőtt demokratikus szövetségesekként horgonyoztunk le együtt. Mi továbbra is abban bízunk, hogy egy erősebb és mostanra nagyobb demokratikus szövetség részeként hajózunk előre, amely döntés Magyarország, annak kormánya és a népe kezében van" – zárta beszédét David Pressman.
