A dinamikus, 4 százalék körüli GDP-bővülés elérése érdekében a fogyasztói bizalom növelésével és az "óvatossági motívum fokozatos oldásával" helyre kell állítani a fogyasztást, 25 százalék felett kell tartani a beruházási rátát és tovább kell növelni munkaerőpiaci aktivitást is - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A kormány célja Czomba Sándor szerint az, hogy a 15-64 évesek jelenleg is uniós átlag (ami jelenleg 75 százalék) fölötti aktivitási rátája hosszabb távon még tovább, a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra emelkedjen. "Ez nem kisebb feladat, mint a korábbi vállalás, az 1 millió új munkahely létrehozása, amit a kormány sikeresen teljesített" - olvasható. A közlés szerint az aktivitási ráta növelését a hazai munkaerőipiaci tartalék mobilizálásán, az álláskeresők elhelyezkedésének segítésén és a munkavállalási korú inaktív népesség aktivizálásán keresztül akarja a kormány elérni.

A közlemény szerint

• az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség, a potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti.
• a munkaerőpiaci tartalékon belül nagyságrendileg 40 ezer fő rövidtávon elhelyezhető álláskereső, akik relatíve gyorsan felkészíthetők a munkavállalásra, megfelelő képzettséggel rendelkeznek, motiváltak a munkába állásra, hatékony közvetítéssel és kis segítséggel el tudnak helyezkedni.
• van nagyjából 50 ezer fő, aki képzést követően jó eséllyel állást talál, esetükben csak a megfelelő képzettség vagy kompetenciák hiánya akadályozza a munkába állást. Ezért ezeket a képzéseket a kormány célzottan támogatni fogja.
• 150 ezer főre tehető azon álláskeresők száma, akiknek az elhelyezése komplex segítséget, fejlesztést igényel. Ezen álláskeresők, többsége nincs munkára képes állapotban, várhatóan hosszabb időszakra kiterjedő, átfogó segítségre van szükség ahhoz, hogy felkészülhessenek a munkavállalásra. Ehhez a képzés mellett bértámogatásra, a munkába járás támogatására és megszervezésére, illetve egészségügyi vagy szociális szolgáltatásokra is támaszkodni kell.

A felsorolt csoportok mellett Czomba Sándor szerint mintegy 60 ezer főt tesz ki a munkavállalási korú inaktívak körében azok száma, akik képessé tehetők és motiválhatók a munkába állásra. Ebben a körben a tárca szerint megállapítható, hogy a munkavállalási korú inaktív népesség egy része bár szeretne dolgozni, de élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza ebben, ezért esetükben a kormányzat komplex támogatására van szükség.

"Külön figyelmet fogunk fordítani azoknak a fiataloknak a segítésére, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak"

- jelentette ki az államtitkár. Megemlítette még a minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt is, amelynek végrehajtási rendeletei kidolgozás alatt állnak és hamarosan megjelenhetnek.

Az aktivitási ráta és így a foglalkoztatottság további növelését a kormány tehát átfogó akciótervekkel fogja segíteni, és ehhez járulnak hozzá a több mint 460 milliárd forintot biztosító GINOP Plusz program forrásai is - fűzte hozzá.

A tárca későbbi közleményéből kiderül: 2030-ig több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti a foglalkoztatás és az aktivitás övelését, a munkaerő-tartalékok mozgósítását, a munkában állók képzését, valamint a munkakörülmények javítását. Ebből a forrásból

• márciusban indul a 70 milliárd forintos kerettel rendelkező munkahelyi képzéseket támogató program következő szakasza,
• áprilistól pedig közel 200 milliárd forintos kerettel elstartol a 30 év alatti fiatalok elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz program.

A munkahelyi képzésekre fordítható forrásból a munkáltatók szakmai ismeretek bővítésére kaphatnak támogatást, elsősorban a munkavállalók képzési költségeihez, valamint a munkavállalók képzés alatti kieső munkaidőre járó bérének biztosításához. A képzéseket támogató program számos könnyítést tartalmaz a vállalkozások részére, az energiaintenzív ágazatokban működő vállalkozások pedig már munkahelymegőrzési célokra is felhasználhatják a támogatást.

• A részletes információk 2024. március 1. napjától lesznek elérhetők a munkaügyi portálon,
• a vállalkozások március első felében nyújthatják be pályázataikat az illetékes kormányhivatalok részére.

A fiatalok elhelyezkedését támogató Ifjúsági Garancia Plusz program közel 200 milliárd forintos keretéből képzésekkel, bértámogatással, mobilitási támogatásokkal a kormány célzottan támogatja a 30 év alatti korosztály munkaerőpiacra lépését. A programon keresztül összesen 84 ezer álláskereső, vagy inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, amelyben kiemelt fókuszt kapnak a hátrányos helyzetűek.

• A vonatkozó részletes információk március közepétől lesznek elérhetők a munkaügyi portálon, illetve a kormányhivatalok foglalkoztatási részlegein, amelyek
• a jelentkezéseket április elejétől tudják fogadni a fiatalok és az őket foglalkoztatni kívánó munkáltatók részéről.

Mindezen programokon túlmutatóan várhatóan májusban újabb közel 160 milliárd forint uniós forrás nyílhat meg a 30 év feletti álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése és a munkakörülmények javítása érdekében - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.