Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Nagy a gond Szegednél, jön az árvíz

A Tisza áradása miatt lezárják a szegedi Huszár Mátyás rakpartot vasárnap 20 órától.

Az önkormányzat közleménye szerint az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a Tiszán levonuló árhullám megközelítette a szegedi alsó rakpart szintjét, az 560 centimétert. Ezért a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. vasárnap 20 órakor lezárja az autóforgalom elől a Huszár Mátyás rakpartot.

Az árhullám az előrejelzés szerint kedden tetőzik, utána apadás várható.

A rakpart lezárása nem járt együtt árvízvédelmi készültség elrendelésével. A Tisza szegedi szakaszán az elsőfokú készültség 650 centiméteres vízszint esetén lép életbe.

fotó: Infostart
fotó: Infostart

Az eddigi legmagasabb vízállást Szegednél 2006 áprilisában mérték, 1009 centimétert.

Címlapról ajánljuk

Kiszámolták, hogy kiknek fáj majd a vagyonadó, nem azoknak, akiknek szánhatják

A tervezett hazai vagyonadó a jelenlegi formájában leginkább a 3 milliárd forint körüli vagyonnal rendelkező, hazai kkv-kat működtető vállalkozókat terhelheti meg, miközben a legvagyonosabb réteg családi és nemzetközi struktúrákkal mentesülhet a fizetés alól – derül ki a Blochamps Capital szakmai elemzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×