Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.07
bux:
111031.79
2025. december 31. szerda Szilveszter
Novák Katalin köztársasági elnök, a testület elnöke a Demográfiai Kerekasztal alakuló ülésén a Sándor-palotában 2023. november 6-án. Az államfő által életre hívott Demográfiai Kerekasztal célkitűzése, hogy Magyarország csökkenő népességű országból növekvő népességű országgá tudjon válni.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Novák Katalin visszaküldte a parlamentnek a kastélytörvényt újratárgyalásra

A törvényjavaslatot újra kell tárgyalni, miután az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa után alaptörvény-ellenesnek minősítette a kastélytörvény több pontját, ezért az Országgyűlésnek újra kell tárgyalnia.

A kormány 2023. június 6-án nyújtotta be a parlamenthez A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet beterjesztőként Lázár János építési és közlekedési miniszter jegyzett, és

az állami tulajdonú kastélyok, kúriák és a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását szabályozza.

A törvényjavaslatot december 12-én 135 igen, 46 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett fogadták el.

Mivel az elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, azt Novák Katalin most hivatalosan is visszaküldte Kövér László házelnöknek, a kastélytörvényt újra kell tárgyalni - írja a 24.hu. Az Országgyűlésnek egyebek mellett egyértelművé kell majd tennie, hogy tételesen mely vagyontárgy eshet a szabályozás hatálya alá, ki szerezhet jogosultságot megszerzésére, a jogviszony alatt milyen jogai, kötelezettségei lesznek jogalanyoknak, a jogviszony megszűnését után mi lesz a nemzeti vagyon sorsa.

Lázár János az Alkotmánybíróság döntésére egyelőre nem reagált.

Címlapról ajánljuk
100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

2025 volt az az év, amely csőstül szállította a korábban szinte elképzelhetetlen jelenségeket a magyar lakáspiacon. Megjelentek a 100 milliós panelek a lakáshirdetésekben, tömegével kezdtek trükközni az eladók a teraszok és a bútorok külön meghirdetésével, első otthonnak lehet beszámítani akár egy kiadásra szánt második lakást is; központi témává vált a zártkertek sorsa, és reálissá vált, hogy tervasztalon lévő lakásokra is hitelt vegyünk fel. A tortára a habot az MNB tette fel, amikor az évezred legnagyobb éves lakásdrágulásáról tett közzé becslést: +28,8%. Talán nem szorul több magyarázatra, miért a fix 3%-os kamatozású Otthon Start hitelprogramot és annak hatásait választottuk 2025 legnagyobb gazdasági sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×