A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint az Országgyűlés minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt fogadott el korábban. Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. A jogszabályok értelmében külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek.

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint

a kvóta maximális értéke 81 ezer lehetne 2024-ben, azonban a mostani döntés szerint az elméleti maximumnál lényegesen alacsonyabb számban, 65 ezerben határozza meg a felső határt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza, hogy a maximális értéket a harmadik országból érkező munkavállalók száma az elmúlt években egyszer sem haladta meg, 2023-ban mindössze 39 ezer engedély kiadására került sor, továbbá minden esetben szigorú idegenrendészeti ellenőrzésen esnek át az érintettek.

A kormány létrehozott továbbá egy negatív listát, amely meghatározza mindazon munkaköröket, amelyek esetében vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki. Ezzel mintegy 300 foglalkozás esetében zárták ki a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárokat a magyar munkaerő-piacról. Ilyen munkakörök például a következők:

• tetőfedő,
• ipari alpinista,
• szerszámkészítő,
• kulturális szervező,
• jogi asszisztens,
• fényképész,
• szőlő- és gyümölcstermesztő,
• felvonószerelő.

A lista a tárca közleménye szerint is azt garantálja, hogy a vendégmunkások egyetlen egy esetben se vehessék el a magyarok elől a munkát.