Infostart.hu
eur:
355.15
usd:
301.59
bux:
134210.07
2026. május 8. péntek Mihály
Closeup of car tachometer with many illuminated indicators
Nyitókép: mkos83/Getty Images

2024-től kötelező az autókban: gyorshajtásgátló, villogó féklámpa és egyebek

Az új év gyökeresen új közlekedésbiztonsági előírásokat hoz a közúti járműveknél az Európai Unióban: minden forgalomba kerülő autót kötelező lesz felszerelni bizonyos berendezésekkel.

Hosszú előkészítés után 2024-ben életbe lépnek azok az intézkedések, amelyek az európai közlekedésbiztonságot a járművek intelligens eszközökkel való ellátásával javítják. Az EU 2019-ben dolgozta át az általános járműbiztonsági rendeletet (GSR), amelynek köszönhetően 2024 júliusától az új autók esetében több aktív biztonsági rendszer beszerelése kötelezővé válik – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

A legtöbb vitát és tiltakozást az intelligens sebességszabályozó (Intelligent Speed Assist – ISA) váltotta ki, amely aktívan figyeli a sebességet, az aktuális korlátozásokat, és ha túllépést érzékel, akkor lassításra készteti a járművezetőt, azaz figyelmezteti, ha túllépné a sebességhatárt. A rendszert eredetileg úgy akarták bevezetni, hogy aktívan gátolja a sebességtúllépést, de végül ez nem valósult meg, így a rendszer csupán hang- és fényjelzéssel hívja fel a vezető figyelmét a sebességtúllépésre.

Ugyancsak sok vitát váltott ki az az ötlet, hogy minden indítás előtt a sofőr egy beépített alkoholmérőn tesztelje az állapotát. Ha a szonda alkohol jelenlétét regisztrálja, a jármű nem indul el. A beindítást megakadályozni képes alkoholszonda beszerelése azonban egyelőre nem kötelező, a szabálymódosítás jelenleg csupán szabványosított interfész meglétét követeli meg, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben beszereljék a járművekbe az indításgátló alkoholszondát.

Igen érzékeny területre lépett az EU, amikor az autógyártókat arra kötelezi, hogy egy fedélzeti eszközzel folyamatosan rögzítsék a közlekedésben részt vevő járművek minden fontosabb adatát. A fekete dobozként működő adatrögzítő segítségével utólag bármikor, így akár egy baleset után is kiolvashatók lehetnek a baleset körülményeire vonatkozó adatok, mint például a sebesség, a fék működtetésére vonatkozó adatok, a hosszirányú és keresztirányú lassulás értékei, a koordináták és a baleseti vészhívó adatai. A kötelező bevezetést elhalasztották, egyelőre 2028-ra.

2024 közepén kötelezően bekerülnek a járművekbe a vészfékezésre figyelmeztető fényjelzések. Ilyen lehet a villogó féklámpa vagy ahhoz hasonló eszköz, amely jelzi a többi közlekedőnek, hogy a jármű gyors tempóban lassít vagy erősen fékez.

A csomag több olyan eszköz beépítését is előírja, amelyek számos, jelenleg is forgalomban lévő jármű extralistáján szerepelnek:

  • biztonsági rendszer, amely felméri a járművezető éberségét
  • a biztonságos tolatást segítő rendszer, lehet akár tolatókamera is
  • abroncsnyomás-ellenőrző rendszer is, amely monitorozza az abroncsnyomást, és valós időben jelzi annak csökkenését a vezetőnek.
Címlapról ajánljuk
Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Az iráni háború, és az amiatti kerozinhiány egyelőre nincs hatással a nyári charterjáratokra, az utazási irodák gond nélkül tudják foglalni és indítani őket – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Molnár Judit ugyanakkor beszélt az utólagos áremelések lehetőségeiről és feltételeiről is.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×