Napjainkra azt látjuk, ahelyett, hogy a józan racionalitás vezérelné az Európai Unió (EU) bővítési folyamatát, egyre jobban átpolitizálódik, ezáltal az értéke, a komolyan vehetősége megkérdőjelezhető - írta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Facebook-oldalán. Bóka János közölte: az Európai Unió bővítési folyamatáról eddig azt gondoltuk, hogy objektív, érdemeken alapuló eljárás. Az évtizedes tapasztalatok és az a szándék formálták ilyen eszközzé, amelynek célja az EU erejének és egységének a megőrzése.

Napjainkra azonban azt lájuk, ahelyett, hogy a józan racionalitás vezérelné, egyre jobban átpolitizálódik, ezáltal az értéke, a komolyan vehetősége megkérdőjelezhető. "Ha egy tagjelölt állam rájön arra, hogy itt nem feltételeket kell teljesíteni, nem előre meghatározott eljárási szabályok szerint zajlik a bővítési folyamat, akkor az egész egy politikai erődemonstrációvá alakul át" - fogalmazott a tárcavezető.

Hozzátette, hogy a tagjelölt államok politikai protektorokat fognak keresni, olyan uniós tagállamokat, vagy Európai Unión kívüli államokat, amelyektől jelentős pozitív befolyást remélnek a csatlakozásuk érdekében. Akinek nagyobb és erősebb protektorai vannak, az gyorsabban haladhat a folyamatban, akinek nincs ilyen szerencséje, az lassabban, függetlenül attól, hogy egyébként a feltételeket teljesíti-e vagy sem. "Ez a gyakorlat tovább rombolja az Európai Unió egységének, napjainkra egyébként is repedezett alapjait" - hangsúlyozta Bóka János.

Úgy folytatta, hogy ma a legtöbb kérdést felvető ügy Ukrajna csatlakozási szándéka: azt, hogy valójában megkezdődnek-e a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, és ha igen, mikor, még nem tudjuk pontosan.

A csatlakozási tárgyalások megkezdésének ugyanis számos előfeltétele van. "Most egy folyamat elején állunk, amely folyamatban 75-80 olyan pont van, amelyek egyhangú döntést igényelnek a tagállamoktól. Ezt követően pedig a csatlakozási tárgyalások elfogadását még külön-külön, az EU tagállamok parlamentjeinek is ratifikálniuk kell" - írta.

A miniszter szerint hasonlóan bonyolult kérdés Ukrajna finanszírozása: az ország keleti szomszédjánál a helyzet rendkívüli módon, szinte napról-napra változik a háborús állapotok miatt.

Hangsúlyozta, ebből fakadóan képtelenség felelősen azt állítani, hogy négy évre előre lehet tervezni, milyen finanszírozási igényei lesznek Ukrajnának.

"Az Ukrajnának szánt pénzügyi segítség esetében Magyarország álláspontja az, hogy az uniós költségvetés keretein kívül kellene, kormányközi együttműködésben egy olyan alapot létrehozni, ami megfelelő támogatást tud nyújtani számukra. Ehhez az alaphoz a tagállamok tetszésük szerinti befizetésekkel járulhatnának hozzá. Arra a néhány hónapig, esetleg fél évig tartó időszakra, amíg ez az alap létrejöhet, az átmeneti finanszírozás a jelenlegi EU-s költségvetés terhére is biztosítható. A rendelkezésre álló jogi és költségvetési eszközök is megfelelőek, teljesen szükségtelen tehát a hétéves költségvetést módosítani" - írta Bóka János.