A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) elkészítette útmutatóját a védelemgazdasági tervezéshez, amely forgatókönyvet és konkrét fejadagokat szab meg egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén - írja az Economx áttekintése alapján a 24.hu. A kormány honlapjára felkerült egy huszonegy oldalas dokumentum, melyben felvázoltak egy cselekvési útmutatót abból a célból, hogy a békeidőben megállapított adatok alapján meghatározhatók legyenek konkrét fejadagok az említett katasztrófahelyzetekben.

A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény (2021. évi XCIII. törvény - Vbö.) elfogadásával kezdetét vette a védelmi és biztonsági szabályozási reform, amely a keretszabályok meghatározásával a különleges jogrendi működés és az összkormányzati válságkezelés hazai rendszerét korszerűsíti.

A kormány célja a nemzetgazdaság felkészítése, a feltételek biztosítása, hogy bármilyen mozgósítási helyzetben zavartalan lehessen a közigazgatás működése, a lakosság alapvető ellátása.

Az útmutató rendeltetése szerint egyben elősegíti a Védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázat egységes kitöltését, ismerteti az egyes feladatköröket és felelősöket, valamint a tervezési feladatok ütemtervét.

A portál szerint a forgatókönyv követése kissé nehézkesnek tűnhet a laikusok számára. Először is a követelménytámasztásban és a tervezésben érintett szerveknek ki kell helyesen tölteniük a védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázatot (VKT), hogy az összesítéssel lehetővé tegyék a Védelemgazdasági Alapterv elkészítésének megalapozását. Ehhez kapcsolódik az „Igények a nemzetgazdaságtól békeidőszakban és gazdaságmozgósítási helyzetenként”, itt olvasható a tényleges követelménytámasztás havi leosztásban békeidőszakra értve. Maguk a tervezők is figyelmeztetnek az áttekinthetetlenségre, ezért meghatározták a békeidőszak egy főre jutó alapigényeit.

Ez alapján egy magyarnak egy hónapban jár:

• 3 kg csontos nyers hús és vágott baromfi,
• 1,5 kg zsiradék,
• 2 kg liszt,
• 0,5 kg cukor,
• 9 kg kenyér,
• 11 l tej,
• 1 kg mosó- és mosogatószer,
• 120 l ivóvíz,
• 1 kg húskészítmény,
• 15 db tojás,
• 2,5 kg főzelékkonzerv,
• 2 kg gyümölcsbefőtt,
• 1 kg savanyúság.
• 0,25 kg élesztő,
• 0,15 kg só,
• 0,15 kg szappan,
• 1 kg gyertya,
• 4 doboz gyufa,
• 0,3 fogkefe,
• 40 ml fogkrém,
• 6 tekercs toalettpapír,
• 0,25 l alkoholos kézfertőtlenítő,
• és 0,3 kg egészségügyi vatta.

Ezek alapján számolják majd ki vészhelyzet esetén a készleteket.

A felsorolt alapigények azt a havi mennyiséget teszik ki, amikor semmilyen gazdaságmozgósítási helyzet nem áll fenn.

A dokumentum a következő szituációkat nevezte meg, mint gazdaságmozgósító helyzeteket:

• fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,

• szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,

• egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,

• katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,

• ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,

• illetve humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet.

Arról is rendelkezik a frissen közölt dokumentum, hogy a védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázatot (VKT) a belgazdaságért felelős miniszternek november 15-ig közzé kell tennie a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján. Továbbá minden érintettnek el kell kezdenie a tervezési folyamatot december 15-én, hogy a a Védelemgazdasági Alapterv 2024. június 30-án a kormány elé kerülhessen.