A szakember a hazipatika.com-nak adott interjújában kifejtette, mivel egyre több ember él itthon a szegénységi küszöb környékén, sokan úgy próbálnak meg némi pluszbevételhez jutni, hogy kijárnak az erdőbe gombát gyűjteni, majd eladni azt.

„Ez egy társadalmi probléma, ami miatt megnövekedhet a gombamérgezések előfordulása”

– fogalmazott Zacher Gábor.

Ismeretes, a törvényi előírások szerint egyetlen személy alkalmanként legfeljebb két kilogramm gombát szedhet a hazai erdőkben. Emellett fontos, hogy a kosár tartalmát gombaszakellenőr is jóváhagyja. A gombamérgezéses esetek hátterében ugyanis gyakran figyelmetlenség vagy a gombafajták megkülönböztetéséhez szükséges kellő ismeretek hiánya áll – jegyzik meg.

Különösen veszélyes toxin az amanitin, amely számos gombafajban jelen van, de ezek közül is talán a gyilkos galóca a legismertebb. „Az emberek az Egyesült Államokban élik túl legnagyobb arányban a gyilkosgalóca-mérgezéseket. Ennek oka pedig az, hogy az ottani gyilkos galócák amanitintartalma jóval alacsonyabb, mint nálunk” – mondta el a toxikológus. Hozzátette, a gombák amanitintartalma időben is változó, és megfigyelhető egy trend, hogy háromévente nagyon megemelkedik. Ez pedig a halálozási adatokban is megjelenik, az érintett években ugyanis jóval többen halnak bele ilyen típusú gombamérgezésekbe, mint máskor.

A gyilkos galóca okozta mérgezés tünetei többnyire késleltetve, 12-16 óra elteltével jelentkeznek. Csillapíthatatlan hányás, híg hasmenés, illetve ezek nyomán kiszáradás, izomgörcsök lépnek fel az érintetteknél. Ezután látszólag javulni kezd az állapotuk, de rövidesen fokozódó sárgaságot tapasztalnak a májkárosodás következtében. Végül a májsejtek nagymértékű pusztulása és a párhuzamosan zajló vesekárosodás halált okozhat.

„Mire a heves szervezeti reakció kialakul, sok esetben már visszafordíthatatlanok a károsodások”

– hangsúlyozta Zacher Gábor.