Ahogy az Infostart több cikkben is beszámolt róla, jelentős nádpusztulást tapasztaltak civilek és szakemberek is a Balatonon. A Balatoni Limnológiai Intézet a hírek nyomán vizsgálatot indított, és noha a nádpusztulások többsége mesterséges létesítmények közelében történt, ami az emberi beavatkozás lehetőségét veti fel, ugyanakkor észleltek olyan eseteket is, amelyek a "természetes" nádasokban is megfigyelhetők voltak.

Az intézet közlése szerint évtizedes távlatokban a 2023-as nádpusztulási esetek számossága szokatlan és meglepő még a szakembereknek is, ezért fontos az okok és összefüggések alaposabb vizsgálata. Az egyik ok, hogy a Külső-tó nádasának állapota is jelentős mértékben romlott.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai több módszerrel is nyomon követik a nádasok állapotának változását, hagyományos monitoring módszerek mellett felhasználják a műholdas távérzékelés lehetőségeit is. A Külső-tónál folytatott énekesmadár monitoring adatai alapján az elmúlt években drasztikus csökkenés volt tapasztalható több védett faj állományában. Az észlelt populációváltozások okainak feltárása során kiderült, a tihanyi Külső-tóban jelentős állagromlás ment végbe az elmúlt 3 évben, és a nádasok állapota 2020 óta folyamatosan romlik.

A nádasok, valamilyen meteorológiai esemény következtében elfeküdtek, és ennek az a következménye, hogy a kiszáradt, avas nád jelentős mértékben leárnyékolja a víz felszínét, így nincs lehetősége a nád újulatának megjelenésére.

"Ugyanakkor a nádpusztulás okai nem egységesek. Valószínű, hogy különböző tényezők játszanak szerepet a balatoni nádasok állapotának helyi romlásában, beleértve a 2023-as magasabb vízállást, lokális fertőzéseket, meteorológiai eseményeket, de elsősorban a gyakran meggondolatlan, esetleg szándékos emberi tevékenység fejt ki negatív hatást a nádasokra. Ezt az összetettséget mutatja, hogy a növényzet reakciója is változó mértékű, és néhol már annyira súlyos, hogy a laikus szem is könnyen észleli" – áll az intézet honlapján.