Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Protar légijármű a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit Zrt. (VIKI) által szervezett képességbemutatón Budapesten, a Bálna Honvédelmi Központban 2023. május 31-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kamikazedrónként is „végezheti” az új magyar fejlesztés

Utolsó tesztrepüléseit is sikeresen teljesítette a ProTAR, megkezdődhet a sugárhajtású drón védelmi alkalmazása – mondta az InfoRádiónak a fejlesztő Rotors & Cams Zrt. vezérigazgatója. Molnár Zsolt kiemelte: a Magyar Honvédség megrendelésére fejlesztett, pilóta nélküli repülő rendszer a világpiacon is egyedülállónak számít, hiszen akár 500 km/órával is képes kötelékben repülni, segítségével pedig valós körülmények között szimulálhatók a támadó repülőgépek.

A ProTAR légvédelmi célrepülő rendszer projektje nagyjából három és fél–négy évvel ezelőtt vette kezdetét, miután a Magyar Honvédség Zrinyi 2026 haderőmodernizációs program keretében világossá vált, hogy lecserélésre kerülnek a légvédelmi rakétarendszerek, és ahhoz kapcsolódóan szükséges lesz új kiképzési célanyagra, ami biztosítja az új rendszerek kezelőinek begyakoroltatását, illetve az úgynevezett harckészültség ellenőrzését – ismertette Molnár Zsolt az InfoRádióban. A HM által meghirdetett új fejlesztésre végül a Rotors & Cams Zrt. pályázott sikeresen, majd kapott megbízást – alvállalkozóival, partnereivel közösen – a célanyag fejlesztésére – tette hozzá a vezérigazgató.

Molnár Zsolt elmondás alapján a fejlesztéssel kapcsolatban

alapkoncepció volt, hogy ne egy már meglévő, a világpiacon elérhető termék képességeit célozzák meg, továbbá meghatározásra kerültek bizonyos „előre mutató igények is”.

Ezek között az egyik a kötelékrepülés volt, vagyis hogy a rendszerben két–három légi járművel is végrehajthatóak legyenek bonyolult szcenáriók, összetettebb légi helyzetet teremtve a kezelők számára. A másik pedig az elektromos katapult lehetősége, ami akkoriban még nem volt elterjedt. Ma már néhány kisebb UAV (pilóta nélküli repülőgép) esetében használatos elektromos meghajtási katapult, de a magyaréhoz hasonló méretű és szélesen paraméterezhető rendszer tudomásuk szerint nincs a világpiacon – jegyezte meg a vezérigazgató.

A közeljövőben meg is kezdődhet a rendszer alkalmazása. A drón, vagy drónok a védelmi képességek fejlesztését segítik: célanyag, amit – egy arra kialakított gyakorlóterepen – az éles és gyakorló lövészetek során az egységeknek detektálnia, majd az azonosítási folyat után el kell találnia.

A világviszonylatban is különleges kötelékrepülési képesség, a nagy magasság és a gyorsaság jelentős kihívás elé állítja a légvédelmi egységeket, a drónok segítségével többféle készültségi helyzet szimulálható anélkül, hogy nagy értékű repülőgépeket és pilótákat használna a haderő. Molnár Zsolt megjegyezte, hazai viszonylatban a folyamat csupán első része – detektálás és azonosítás –, amit a Magyar Honvédség erre kijelölt szakállománya gyakorolhat,

a céltárgy tényleges lelövése, megsemmisítés csak nemzetközi gyakorlótereken lehetséges.

A rendszer továbbfejlesztése is tervben van. Ezzel kapcsolatban a Rotors & Cams Zrt. vezetője elmondta, hogy a ProTAR-nak felmerült a nagy sebességű adatgyűjtő/felderítő rendszerként történő alkalmazása, a technológiát alkalmassá tehetik az ellenség tűzerejének lefogásra, illetve cirkáló lőszerré (kamikaze drón) alakítása is viszonylag gyorsan megvalósítható. Utóbbinak hasonlatos a funkcionalitása egy rakétához, csak sokkal olcsóbb technológia, emiatt is egyre elterjedtebb, például orosz–ukrán háborúban tucatszám alkalmaznak ilyen eszközöket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×