A biztosítótársaságok 4,5 milliárd forintot különítettek el a múlt hétvégi viharkárok biztosítási kárrendezésére, miután az eddigi adatok szerint már mintegy 20 ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, de várhatólag még majd tovább nő ez a szám, hiszen folyamatosan érkeznek a bejelentések – mondta el az InfoRádióban Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.

A biztosítók szervezetének képviselője beszélt arról is, hogy a 20 ezer bejelentés alapján olyan 220 ezer forint körül alakaul majd az átlagos kárrendezési összeg, ami egy-egy nagyobb viharnál korábban olyan 80-100 ezer forint körül alakult; mindez azt mutatja, hogy az infláció jelentősen hatással volt a biztosítási piacra azáltal, hogy az elmúlt időszakban nagyon megszaladtak az építőipari árak, valamint a munkadíjak. Ez jól látható abból is, hogy

a múlt heti három viharos nap nagyobb kárt okozott, mint például 2018-ban a teljes viharszezon

– akkor négy hónapra 3,2 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

A Mabisz kommunikációs vezetője szerint ugyanakkor egy-kettő bonyolultabb kárigényléstől eltekintve alapvetően gyors kárrendezésre lehet a mostani viharkárok kapcsán számítani. A biztosítók a minél gyorsabb kárrendezésben érdekeltek és éppen ezért sok esetben azt is elfogadják, hogyha fényképfelvételekkel bizonyítja az ügyfél, hogy mi is történt, milyen kárt okozhatott az ingatlanban az időjárás.

„Minél gyorsabban és minél alaposabban dokumentáljuk, hogy mi történt. Mindenképpen vegyük fel a kapcsolatot a biztosítótársasággal. Hogyha szükség van kárszemlézésre, akkor várjuk meg a kárszemlézőt és csak a legszükségesebb állagmegóvást hajtsuk végre a kárt elszenvedő ingatlanban, illetve mindenképpen tegyük el azokat az ingóságokat, amikben kárt okozott az időjárás” – hívta fel a figyelmet a szakember, hozzátéve, hogy az a jó, ha mindenki figyel arra, hogy azon az időhatáron belül tegye meg a kárbejelentését, mint ami a szerződésében szerepel.

Lambert Gábor szerint egyébként

a szerződések tartalmát amiatt is javasolt átnézni, hogy esetleg nem alakult-e ki bennük alulbiztosítottság a szerződés megkötése óta eltelt időszakban megnövekedett infláció miatt.

„A legnagyobb problémát az jelenti ebben az inflációs környezetben, hogyha a szerződésükben rögzített biztosítási összegek, amik a kártérítés felső határát jelölik, nem tartanak lépést az ingatlanunknak az újjáépítési, illetve ingóságainknak az újra beszerzésének az értékével. Éppen ezért érdemes rendszeresen ellenőrizni legalább évente egyszer a szerződésünket, hogy megvan-e ez a párhuzam, illetve hogy lépést tartunk-e az árak alakulásával. Ha kiderül, hogy nem, akkor pedig mindenképpen aktualizáljuk, kössük újra a szerződésünket, tegyük azt értékállóvá” – mondta el az InfoRádióban Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.