2013. július 1-jén vezette be Magyarország a használatarányos útdíjrendszert: a 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek a megtett kilométerek, illetve a kibocsátott szennyezés alapján kell fizetniük az autópályák, első- és másodrendű főutak, egyéb útszakaszok használatáért.

A HU-GO elektronikus útdíjrendszer díjköteles hálózata induláskor 6500 kilométer volt, jelenleg meghaladja a 7300 kilométert. Hivatalos statisztikák szerint tíz év alatt megközelítőleg 2500 milliárd forint bevételre tett szert az állam az útdíjakból. Tavaly 430 ezer jármű 355 milliárd forintot fizetett az úthasználatért, tíz éve ez az arány 380 ezer és 163 milliárd forint volt.

A tehergépjárművek az egyébként drágább gyorsforgalmi utakat (autópályákat) részesítik előnyben: két és félszer többet használják őket, mint a főútvonalakat. A legforgalmasabb szakasz az M0 körgyűrű 30 és 36 kilométer közötti szelvénye (M5- és M4-leágazás), míg teljes hosszában az M1 a legforgalmasabb útvonal – ebben egyébként évek óta nincs változás.

Tíz év alatt szinte minden fuvarozó átállt a fedélzeti egység (OBU) használatára: míg induláskor a 40 százalékot sem érte el az arányuk, ma már 96 százalék feletti, míg az alkalmi jegyet vásárlók száma elenyésző. A magyar felségjelzésű járművek számában gyakorlatilag nem történt változás: az első teljes évben (2014) és tavaly is szinte darabra ugyanannyi, mintegy 106 ezer teherautó használta az utakat.

A legtöbb külföldi tehergépjármű Romániából, Lengyelországból, Bulgáriából, Szlovákiából és Németországból érkezik hozzánk – ebben szintén nincs érdemi változás. Ugyanakkor megduplázódott a török fuvarozók aránya, Romániából pedig másfélszer annyian jönnek, mint tíz évvel ezelőtt.