eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A magyar-szerb határszakaszon lévő ideiglenes biztonsági határzár Röszke közelében 2023. június 6-án. Befejeződött a déli határzár megerősítése és kibővítése.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Magyarország ellen döntött az EU bírósága

Az uniós bíróság szerint nem felel meg az EU-s jognak az a gyakorlat, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni.

Magyarország nem teljesítette az uniós jogból adódó kötelességeit azáltal, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét ahhoz köti, hogy valamely unión kívüli országban található magyar nagykövetségen előzetesen szándéknyilatkozatot kell benyújtani - közölte ítéletét az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

Az ügy előzménye, hogy 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörését követően, Magyarország új törvényt fogadott el, amely szerint területén tartózkodó vagy a határához érkező és ott nemzetközi védelmet kérő nem uniós állampolgárok előzetes eljárásra kötelesek. A szabályozás megköveteli, hogy a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségre menjenek nemzetközi védelem iránti kérelemre vonatkozó szándéknyilatkozat benyújtására.

Az Európai Bizottság úgy vélte, hogy e rendelkezések elfogadásával Magyarország nem teljesítette az uniós jog, különösen pedig a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvből eredő kötelezettségeit. Ezért kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett az Európai Unió Bírósága elé.

Az uniós bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében megállapította, hogy

a magyar szabályozás megfosztja az érintett unión kívüli országok állampolgárait a menedékjog Magyarországon történő kérelmezéséhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított joguk hatékony gyakorlásától.

Az előírt korlátozás nem igazolható azon indokkal, hogy a szabályozás bevezetése a közegészség védelmére irányuló cél, konkrétan a koronavírus-járvány terjedése elleni küzdelem részét képezi.

Noha a tagállamok a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására vonatkozóan kivételes jelleggel, a fertőző betegségek területükön való terjedésének megfékezésére irányuló szabályokat írhatnak elő, azoknak alkalmasnak kell lenniük e cél biztosítására, és nem lehetnek aránytalanok e célhoz képest - jegyezték meg.

Az uniós bíróság ezek ismeretében megállapította, hogy Magyarország azáltal, hogy a területén vagy a határain tartózkodó unión kívüli országok állampolgárai számára a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét ahhoz köti, hogy egy nem uniós országban található magyar nagykövetségen előzetesen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, valamint a Magyarország területére való belépésre jogosító utazási okmányt kell szerezniük, nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×