Több mint 2300, kétezer fő alatti magyar településen nincs postai szolgáltatás, de a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Posta megállapodásnak köszönhetően ez a szám jelentősen csökkenhet – mondta az InfoRádióban Schmidt Jenő, a szövetség elnöke.
Ám a történet bonyolultabb annál, hogy megjelent a Magyar Posta néhány vetélytársa; korszakos kihívások is vannak.
- A Magyar Posta elveszítette piacainak egy bizonyos részét az új csomagküldési lehetőségek megjelenése által,
- a levelezést jelentős részben felváltotta az e-mail, illetve más, dinamikusabb kommunikációs csatornák,
- a csekkeket felváltották az átutalások,
- levelezőlapokat, képeslapokat nem nagyon küldenek az emberek.
"Bizonyos réteg azért még használja a postai szolgáltatást, pont a kistelepüléseken, de egy ilyen posta üzemeltetése csak veszteséges tud lenni, hisz nincs akkora népesség, amely eltartsa. Ezért aztán érthető a Magyar Posta lépéskényszere, de azonnal mindenhonnan nem lehet kivonulni" – fogalmazott Schmidt Jenő.
A postapartneri program épp ezt hivatott áthidalni: ahol helyben nem tartható fenn posta, ott ha valaki a szolgáltatást átveszi, havi 265 ezer forintot kap ezért havonta egy-három napos képzést követően.
Az érintetti körben kisboltosok, helyi vállalkozások lehetnek. Ennek eredményeképp a postai szolgáltatás ott is maradhat a településen, ahol a Magyar Posta már nincs jelen.
"Különben
a magyar települések jelentős részében a szolgáltatást az menti meg, ha egy-egy boltos a boltja mellett csinálja a postát, a szerencsejátékot és minden egyebet, amire kiegészítő támogatást kap. Ilyen módon a bére is megvan és a járuléka is,
ha több tevékenységet végez az adott településen" – fejtegette Schmidt Jenő.
A TÖOSZ a polgármesterein keresztül "jelentősen támogatja" a postapartnerprogramot, megfogalmazása szerint "előremenekülésről" van szó. A Postával kötött együttműködéssel azt remélik, hogy jelentősen csökken a 2300, postai szolgáltatás nélküli kistelepülések száma.