Infostart.hu
eur:
384.54
usd:
330.72
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Eli Kohen izraeli külügyminiszter sajtótájékoztatója a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. május 31-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Szijjártó Péter: volt, hogy Izraellel szemben tisztességtelen európai döntést kellett megvétóznunk

Minden korábbinál erősebbek a politikai és gazdasági kapcsolatok Magyarország és Izrael között, és az energetikai együttműködés lehetőségeiről is tárgyalnak a felek - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az izraeli kollégájával, Eli Kohennel közösen tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a két ország együttműködését mindig is a kölcsönös tisztelet jellemezte, hazánk mindig támogatta a zsidó állam jogát az önvédelemhez és a biztonság garantálásához.

"Elítéljük mindazokat a terrorfenyegetéseket és terrortámadásokat, amelyekkel Izraelnek az elmúlt időszakban szembe kellett néznie, és ugyanígy elítéljük azt a gyakorlatot a nemzetközi politikai szervezetekben, amely arról szól, hogy Izraellel szemben egyoldalú, elfogult, tisztességtelen hozzáállás alapján elítélő nyilatkozatokat fogadnak el" - jelentette ki.

"Sajnos ez nem távoli jelenség, az Izrael-ellenes politikai álláspont sok esetben Európa nyugati felében is jelen van. Ezért az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy

olyan közös európai álláspontokat kellett megvétóznunk, amelyek egyértelműen elfogultak, tisztességtelenek, kiegyensúlyozatlanok és igazságtalanok voltak Izraellel szemben"

- mondta.

Majd leszögezte, hogy a kormány ezután is fel fog lépni a kiegyensúlyozott és tisztességes megközelítés érdekében az ENSZ-en belül is.

Szijjártó Péter közölte, hogy a Közel-Kelet biztonsága szoros összefüggésben van Európa biztonságával, ezért a térség békéje Magyarország nemzetbiztonsági érdeke. Az elmúlt évtizedek sikertelen próbálkozásai után az úgynevezett Ábrahám-megállapodások kecsegtetnek egyedül a hosszú távú béke reményével, s a kormány globális biztonsági érdeknek tekinti ezek kiterjesztését, hogy még több arab ország normalizálja a kapcsolatait Izraellel.

"Arra kérjük az Európai Uniót, és arra kérjük a nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy biztosítsanak finanszírozást olyan fejlesztésekhez és beruházásokhoz, amelyek az Ábrahám-egyezmények keretében jönnek létre, így is mintegy bátorítást, támogatást adva az Ábrahám-megállapodások kiterjesztéséhez" - fogalmazott.

A miniszter élesen elítélte a terrorizmust, illetve elfogadhatatlannak nevezte, hogy terrorszervezetekhez kötődő palesztin szervezetek is pénzügyi támogatást kaphatnak az Európai Uniótól.

"A mai megbeszélés alapján azt a döntést hoztuk, hogy

Magyarország Izrael oldalán beavatkozik abba a nemzetközi bírósági eljárásba, amelyet a Palesztin Hatóság indított Izraellel szemben"

- jelentette be a közel-keleti konfliktus és az izraeli politikai lépések jogszerűségének vizsgálatára utalva.

"Azt is elmondtam a miniszter úrnak, hogy mi az antiszemitizmus minden formáját elutasítjuk. Büszkék vagyunk arra, hogy a közép-európai térség legnagyobb zsidó közössége él Magyarországon" - tudatta.

"Minket aggodalommal tölt el, hogy Európa nyugati felében az antiszemitizmus modern formája ütötte fel a fejét. Ennek a jelenségnek az egyik forrása a tömeges illegális migráció, amely különös biztonsági hívás elé állítja a kontinenst" - tette hozzá, aláhúzva, hogy ezért is fontos a fellépés a szabályozatlan bevándorlás ellen.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés rekordmagasságot ért el, a kereskedelmi forgalom tavaly 750 millió dollárral új csúcsot döntött, és idén is 38 százalékkal bővült.

Mint mondta, ma 250 izraeli tulajdonú vállalat több mint négyezer embernek ad munkát hazánkban, s a gazdasági együttműködés olyan új területekre is kiterjed, mint a védelmi és az űripar.

Végezetül kifejtette, hogy arról is tárgyaltak, hogy Izrael milyen módon járulhatna hozzá Magyarország energiaellátásának biztonságához. A kormány jelentős erőfeszítéseket tesz a diverzifikáció érdekében, viszont ez nem bizonyos források lecserélésére, hanem új források bevonására irányul. És a szavai szerint itt komolyan szóba jöhet Izrael szerepe is, ugyanakkor még infrastrukturális fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a zsidó államból érkező földgáz eljuthasson Közép-Európába.

A felek a találkozón szándéknyilatkozatot írtak alá a felsőoktatási együttműködésről.

Izrael hálás a magyar kiállásért

Eli Kohen a két ország közötti, kölcsönös tiszteleten alapuló, baráti viszony jelentőségét hangsúlyozta, és rámutatott: számos területen fontos partnerség alakult ki, például az innováció, a biztonság, a kereskedelem, a kultúra terén. Köszönetét fejezte ki, amiért Magyarország támogatja országát a nemzetközi fórumokon, és barátként következetesen kiáll Izrael mellett. Érintette ő is a kereskedelmi forgalom bővülését, és tudatta: ezt meg kívánják kétszerezni öt éven belül. Üdvözölte, hogy már hetente 45 járat közlekedik a két ország között, és aláhúzta, hogy egy másik közép-európai állammal sem ilyen szintű az összeköttetés.

"Ezen túlmenően köszönetet szeretnék mondani Magyarország kormányának az antiszemitizmussal szemben mutatott zéró toleranciáért. Ezt nagyon nagyra értékeljük, s köszönjük szépen hozzáállásukat a zsidó közösség iránt" - fogalmazott.

Az izraeli diplomácia vezetője beszélt az Ábrahám-megállapodásokról is, amelyek szavai szerint jólétet és stabilitást hoztak a Közel-Keletre.

Továbbá támogatásáról biztosította Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Rámutatott, hogy a háborúban iráni fegyvereket is bevet az orosz hadsereg, márpedig Irán a világ első számú terrorfinanszírozója, és ekképpen fenyegetést jelent mindenki számára.

"Együtt kell dolgoznunk annak megakadályozásán, hogy Irán atomfegyverhez jusson" - szögezte le, és figyelmeztetett: az izraeli titkosszolgálat segítségével merényleteket sikerült meghiúsítani többek között Cipruson, Görögországban és Franciaországban.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×