eur:
402.7
usd:
372
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
Sunrise shot of the Hungarian parliament in Budapest with a reflection in Danube
Nyitókép: photo by Miroslav Petrasko/Getty Images

Republikon: az ellenzéket valami ellen, nem pedig valamiért lehetett összerántani

Világnézeti szempontból nincs egységes ellenzéki szavazótábor. A többség szocialista, szociáldemokrata gondolkodású, de nemzeti, konzervatív érzelműek is megtalálhatók közöttük – mondta az InfoRádiónak Mikecz Dániel, a Republikon Intézet legfrissebb elemzése alapján.

Miután a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően volt egy olyan vélekedés, miszerint létezik egy egységes ellenzéki tábor, a Republikon Intézet múlt év áprilisát követően az ellenzéki választókkal foglalkozó, hónapokon át tartó sorozatba kezdett, arra koncentrálva, hogy milyen különbségek fedezhetők fel, akár pártválasztásuk, akár a világnézetük, vagy éppen a különböző társadalmi hátterük kapcsán – ismertette Mikecz Dániel.

Legutóbbi elemzésükben az ellenzék választók világnézeteire voltak kíváncsiak. A beérkező válaszok alapján – már ami a politikai világnézetet illeti – négy csoportot különítettek el, úgymint liberális, szabad gondolkodású (21 százalék), zöld, környezetvédő (13 százalék), szocialista, szociáldemokrata (22 százalék) és erős nemzeti érzésű, konzervatív gondolkodású (14 százalék). Vagyis az ellenzék képes volt viszonylag nagy számban megszólítani inkább a jobboldalhoz köthető világnézetű választót is – jegyezte meg a Republikon vezető kutatója.

A válaszadók lakhelyével kapcsolatban kapott eredmények alapján a liberális és zöld választók jellemzően a nagyvárosokból és Budapestről, a szocialista érzelműek megyeszékhelyekről, a nemzeti érzésű ellenzéki választok pedig leginkább a kistelepülésekről kerültek ki.

A legidősebb ellenzéki világnézeti csoport a szocialista, szociáldemokrata gondolkodásúak, 44 százalékuk 60 éves vagy annál idősebb. A legfiatalabbak a magukat liberálisként besorolók, akiknek 44 százaléka 18 és 39 év közötti. A liberálisokat a zöldek követik, 42 százalékuk tartozik a legfiatalabb választói csoportba. Az nemzeti érzelmű, konzervatív ellenzéki választói csoport ebben a tekintetben kiegyensúlyozott.

Mikecz Dániel úgy véli, hogy a mostani elemzés alapján a világnézeti különbségek abban a tekintetben semmiképp nem áthidalhatatlanok, hogy a válaszadók mind az ellenzéki listára, vagy esetleg a Kétfarkú Kutya Párta szavaztak. Összességében a kutatássorozat azt mutatja, hogy alacsony az ellenzéki tábor integráltsága, a közös pontot pedig leginkább az Orbán-rezsim elutasítása jelenti – magyarázta a szakértő.

„Tehát valami ellen lehetett összefogni ezt a választói csoportot, nem feltétlen valamiért.”

Az ideológiai különbségek természetesen megjelennek abban is, hogy mit gondolnak például az ellenzékről, illetve az ellenzéki politikusokról. Itt nyilván a nemzeti, konzervatív világnézetűek vélekednek a legnegatívabban, míg a liberálisak azok, akik inkább pozitívabban nyilatkoznak az ellenzéki politikusokról. A

zöldek körében a legnépszerűtlenebb Gyurcsány Ferenc,

a szocialistáknál pedig Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, illetve Ungár Péter, az LMP társelnöke – ismertetett az eredményeket a Republikon vezető kutatója.

Mikecz Dániel szerint annyi bizonyos, ellenzéki oldalon nagyon nehézkes lesz olyan tábort összekovácsolni, mint a Fidesznek sikerült a 2000-es évek elején.

Az elemzés itt olvasható.

A magyar belpoltika és az ellenzék viszonyait taglaló interjút itt nézheti meg:

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
A juhtartók már legalább másfél milliárd forintos kárt könyveltek el
Száj- és körömfájás

A juhtartók már legalább másfél milliárd forintos kárt könyveltek el

Idehaza eddig már másfél milliárd forint káruk keletkezett a juhtartóknak a ragadós száj- és körömfájás betegség megjelenése miatt, miután hozzávetőleg 20 százalékkal csökkent a bárány ára – mondta az InfoRádióban a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. A termelők a húsvét előtt értékesítik a szaporulat szinte 100 százalékát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Néhány hónapja még teljesen abszurd lett volna arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha az Egyesült Államok megtámadna egy másik NATO-tagállamot, Donald Trump amerikai elnök viszont láthatóan mindenképpen meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot. Trump több ízben beszélt arról is, hogy legrosszabb esetben még akár az amerikai haderőt is hajlandó lenne használni saját szövetségesével szemben, hogy az északi területet uralma alá hajtsa. Bár még sosem történt ilyen, és a NATO alapszerződése nem tér ki rá, alapvető sejtéseink lehetnek, mi történne, ha egy NATO-tagállam megtámadna egy másikat, Amerika katonai erőben való túlsúlya azonban most mindenképpen komplikálttá teszi a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×