Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Hospital with corridor and bed without persons in landscape format
Nyitókép: upixa/Getty Images

Vinné az állam a szakrendelőket, a hétvégéig kaptak időt az önkormányzatok

A kórházfenntartó levelet írt a polgármestereknek, amellyel azt méri fel, hol hajlandók átadni a járóbeteg-ellátást az államnak.

A Népszava értesülései szerint a helyhatóságoknak a hét végéig kell nyilatkozniuk arról, hogy átadják-e szakrendelőiket az államnak. Az önkormányzatok azonban az elmúlt időszakban sokat költöttek a rendelők műszerparkjára, emiatt nem szívesen adnák át az államnak a helyeket – jegyzi meg a lap.

Az önkormányzatoknak küldött tájékoztató levélben a következők olvashatók: „a szakrendelők állami átvétele lehetőséget jelent járóbeteg szakellátási feladatok hatékonyságának növelésére, a betegutak egységesítésére és a várakozási idők rövidítésére”.

Közben kiderült az is, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) már január óta gyűjti a 136 nem állami tulajdonban lévő járóbeteg ellátó intézmény gazdálkodási és egyéb adatait. Ismeretes, az Országgyűlés múlt év végén fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, ami lehetővé teszi, hogy az OKFŐ hivatala adatokat kérjen, ezzel előkészítve a még nem állami fenntartású szakrendelők államosítását.

A cikk Budapestet illetően arra is emlékeztet, hogy

a Fővárosi Közgyűlés tavaly év végén egyhangúlag megszavazta, hogy a szakrendelők átadásáról a kerületeknek maguknak kell dönteniük.

Ennek megfelelően a IV. kerületi önkormányzat hétfőn este már jelezte: a szakrendelőnek Újpest fenntartásában kell maradnia.

A Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség múlt nyáron 12 pontban gyűjtötte össze az államosításnak ellentmondó érveit. Egyebek mellett azt írták: a központosítással romlana a betegek hozzáférése az ellátásokhoz, elvesztenék az ott most még munkavállaló orvosokat, szakdolgozókat.

Megjegyezték: 2013-ban minden magyar önkormányzatnak lehetősége volt önként átadni a szakrendelőjét az államnak. A lehetőséggel a helyhatóságok mindössze 5 százaléka élt.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×