Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Elderly 95 years old woman sitting miserably at the table at home and counting remaining coins from the pension in her wallet after paying the bills.
Nyitókép: kasto80/Getty Images

Idén nagyon nem mindegy, melyik nap megy valaki nyugdíjba

A valorizációs szorzó most 17,5 százalékos lehet. Alapesetben igaz lenne, hogy meg kell nyújtani a munkával töltött évek számát.

Változik idén az induló nyugdíjak kiszámítási módja – írja a Nyugdíjguru számítása alapján a 24.hu. Az úgynevezett valorizációs szorzó a tavalyinál 17,5 százalékkal magasabb.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani.

Az idei nyugdíjigénylés esetén a 2021-es év korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a tavalyi év kereseti szintjéhez igazítani az új valorizációs szorzók révén.

A KSH friss számai szerint a nettó átlagkereset 17,5 százalékkal nőtt egy év alatt, így jön ki a szorzó változása.

Töretlen tehát a trend, mely szerint a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában, minél tovább marad valaki munkában, annál jobban járhat. Azonban most, a gyorsan változó inflációs adat miatt kulcsfontosságú, hogy valaki mely pillanatot választja nyugdíjba vonulása napjának, "korbetöltve".

A végleges valorizációs táblázat egyébként majd március végén lesz nyilvános.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×