Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Gas meter in a residential building, Germany
Nyitókép: wayra/Getty Images

Rezsi – Tanulságos számok jöttek a lakossági fogyasztásról

Területileg igen nagy eltérések vannak a fogyasztásban, és ezt nem indokolják a jövedelmi viszonyok. Nagyvárosok vonzáskörzete valamiért különösen is érintett. A KSH-nak tanácsai is vannak a döntéshozók felé.

A hazai háztartások több mint ötöde mind a gáz-, mind az áramfogyasztás terén túllépte az átlaghatárt a rezsiemelés előtti évben, további 6,8 százalék csak gázból, 33,6 százalék pedig csak az áramból haladta meg azt - olvasható a Portfolio.hu portálon, amely KSH-adatokat vont nagyító alá.

Ebből elméletileg az következik, hogy a háztartások 61,5 százaléka is pórul járhatott a nyári rezsicsökkentés-csökkentés miatt.

A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a szokatlanul enyhe tél sok családnak megkegyelmezhetett – valamennyit a tudatos spórolás is segített –, ám így is fejtörést okozhat a döntéshozóknak, hogy a vezetékes gáz ennyire elterjedt.

A KSH-adatokból még az is kiviláglik, hogy az átlagfogyasztási határ 120 százalékánál többet fogyasztó háztartások aránya rengeteg településen akár egyharmados is lehet, közülük 271 ezer olyan háztartás, amelyekben csak 60 év fölötti életkorú ember él.

A cikk kitér arra is, hogy Budapest agglomerációjában, illetve Tatabánya, Győr és Miskolc környékén látványosan magas a gázfogyasztás, aminek az lehet a tanulsága, hogy nem igazán lehet országosan egységes rezsiszabályokat hozni.

A KSH természetesen nem tudta Magyarország teljes ingatlanállományát felmérni, de 2021-ben végzett egy 8000 mintás, "felsúlyozott" kutatást, amelynek a neve: háztartási költségvetési és életmódfelvétel (HKÉF).

A tanulmány összegzéséből kiderül, a jövedelmi helyzet, a háztartásszerkezet, a lakások jellege csak kismértékben képes magyarázni a háztartások gázfogyasztását Magyarországon, ugyanakkor

vannak az országban olyan területi gócpontok, ahol nagyobb a gázfelhasználás,

amit figyelembe kell venniük a döntéshozóknak.

"A fogyasztás mérséklésében a földrajzi szempontok erőteljesebb figyelembevétele, a környezet- és energiatudatosság, valamint az energiatakarékossági attitűd fel fog értékelődni" - zárul a tanulmány.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×