Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.68
bux:
121730.22
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Unsplash

Megkérdezte a Belügyminisztérium a pedagógusokat a béremelésről – itt a válaszuk

Több tízezer pedagógus vett részt a Belügyminisztérium online kérdőíves kutatásában, válaszával segítve a közös munkát – közelte a szaktárca. Egyben köszönetet mondtak a válaszokért.

A pedagógusok nagy többsége fontosnak tartja, hogy egy további béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha egy pedagógus a leghátrányosabb helyzetű településen dolgozik, illetve magas arányban foglalkozik halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel. Ez lehetne az összefoglalója a Belügyminisztérium közleményének.

A tárca részletesen ismerteti az online kérdőívére adott válaszok értékelését.

Eszerint a "kérdőív eredményei irányadóak a kormány számára" a további pedagógus-béremelés tervezésében is. A közleményben az is szerepel: ha létrejön a megállapodás az Európai Bizottsággal, a rendszerváltás óta a legnagyobb béremelés jöhet a pedagógusoknak. Az a cél, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát. A mostani bérhez képest 2023-ban az eddig tervezett 10 százaléka helyett csaknem 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A béremelés differenciált lesz, a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusok bére a diplomás átlagbér 90 százalékát is el fogja érni.

Teljesítményértékelés, iskolaőrség, a tanulók véleménye

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a válaszolók 70 százaléka értett egyet azzal, hogy a pedagógusok díjazása a jövőben vegye figyelembe a teljesítmény értékelését és a munka minősége alapján történő differenciálást.

A pedagógusok döntő többsége szerint az eredményes nevelő-oktató munkához szükség van arra, hogy az osztályteremben és az iskolában is mindenki betartsa az alapvető viselkedési szabályokat. A válaszadók 78 százaléka szerint fontos a pedagógusok konfliktuskezelési, stresszkezelési készségeinek fejlesztése. A pedagógusok kétharmada azzal is egyetértett, hogy az iskolaőrség bevezetése indokolt az olyan iskolákban, ahol arra igény mutatkozik.

A munkaterheléssel kapcsolatban a pedagógusok megosztottak: egy részük megfelelőnek, másik részük soknak tartja a heti kötelező óraszámot.

A pedagógusok teljesítményének értékelésével kapcsolatban a válaszadók 75 százaléka egyetértett vagy többnyire egyetértett azzal, hogy a pedagógusokat további szakmai fejlődésre és még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi, ha rendszeres visszajelzést kapnak a teljesítményükről.

A felmérésben résztvevők 71 százaléka legalább közepesen (de 42 százalékuk többségében vagy teljesen) egyetértett azzal, hogy középiskola és általános iskola felső tagozata esetében segítené az intézményvezető értékelését, ha az adott pedagógus munkáját illetően visszajelzést kapna a tanulók véleményéről is.

A szülők véleményének figyelembevételét jóval kevesebben tartják fontosnak.

Az online konzultáción való részvétel önkéntes és anonim volt. A felmérés két körben zajlott, idén június 13-26., illetve szeptember 1-20. között. Az első felmérésben nemcsak pedagógusok, hanem a nevelést segítő munkatársak is részt vehettek. A júniusi konzultációt 24 ezren, a szeptemberit már több mint 33 ezren töltötték ki.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×