A kerítés első sorát egy úgynevezett hattyúnyak felhelyezésével, illetve az elé elhelyezett gyors telepítésű drótakadállyal erősítik meg. Ezzel megnehezítik, hogy az illegális határátlépők létrát támasszanak a kerítésnek, amely az utóbbi időben a hátársértők jellemző módszerévé vált.
A büntetés végrehajtás által irányított munkában jelenleg naponta mintegy 200 fogvatartott vesz részt, ez a létszám rövidesen 260-ra bővül.
Fogvatartottak dolgoznak a magyar-szerb határon, Röszke közelében a határvédő kerítés megerősítésén 2022. október 28-án. MTI/Rosta Tibor
A Röszkén tartott sajtótájékoztatón Rétvári Bence, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy már a 2500 embercsempészt tartanak fogva és ennek költsége évente mintegy 3 milliárd forint többletkiadást. A tavalyi 122 ezerrel és a tavaly előtti 46 ezerrel szemben idén eddig mintegy 229 ezer volt az elfogott és visszaküldött migránsok száma. Az embercsempészek szervezettségét mutatja, hogy olykor "terheléses támadás" alá vetik a magyar határt, egymástól több kilométeres távolságban nagyobb csoportok próbálkoznak meg átjutni a határon, hogy ezzel osszák meg az erőket.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő sajtótájékoztatót tart a magyar-szerb határon, Röszke közelében 2022. október 28-án. Mögötte Kopcsik Károly, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka, Polyák Zsolt, Csongrád-Csanád megye rendőrfőkapitánya és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (b-j). A határszakaszon megerősítik a határvédő kerítést. MTI/Rosta Tibor
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pedig arról beszélt, hogy a migráció veszélye és az ebből fakadó kockázatok olyan jelentősek, hogy az elhárításuk továbbra is a kormány első számú feladatai közé tartozik.
Hangsúlyozta, a határt védő kerítés nem elválaszt, hanem éppen a keresztény Európa egységét biztosítja. A kormány soha nem fogja elfelejteni azt a célját, hogy Magyarország legyen Európa legbiztonságosabb országa.
A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.
2 °C
