Magyarország jövője azon múlik, hogy az innovációt fel tudjuk-e rázni, a magyar leleményességet az innovációban és a gazdaságban is tudni kell alkalmazni - mondta el Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton, a tihanyi Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón, ahol Hiller István (MSZP) volt kulturális miniszterrel vitázott.

Magyarország jövője azon múlik, el tudjuk-e érni azt, hogy ne "az állami csecseken lógjanak a start-upjaink és a tudósaink", hanem legyen "egy eleven piacos előrelépés" - jelentette ki Csák János, majd azt hangsúlyozta: a jövőnk azon múlik, hogy a magyar leleményességet ne csak a családpolitikában, a tudománypolitikában, hanem az innovációban és a gazdaságban is tudjuk alkalmazni.

Ezért dolgoztam Mol-elnökként is, hogy megmutassuk, ki lehet lépni "a szokványos, középszerű darálásából" - tette hozzá a miniszter.

Csák János arra reagálva, hogy Hiller István mértékletességet javasolt a kulturális nagyberuházások megkezdése ügyében, mert az a meglevő fenntartását veszélyezteti, azt mondta: amíg ő a miniszter, felesleges presztízsberuházások nem lesznek.

"Most a minőség forradalma kell" minden múzeum- és könyvtárigazgatónak, levéltárosnak, azon kell igyekezni, hogy hasznosítsák azt a valóban óriási értéket, amely kezükben van - tette hozzá.

Hiller István azt hangsúlyozta: nagyon kell figyelni a vidék Magyarországának közművelődésére: a kisváros galériájára, a könyvtárra. Most a megőrzés időszakának kell lennie - jelentette ki az ellenzéki politikus. Szerinte egy válságos helyzetben egy mechanikus kormányzati irányítás könnyen vesz el a kultúrától és ezen belül a közművelődéstől.

Csák János erre válaszolva úgy fogalmazott: "mi nem akarjuk elengedni egyetlen magyarnak sem a kezét".

Az egyetemi struktúráról szóló vitában a miniszter arról beszélt, egy állam ennél többet nem tehet a saját rendszeréért, mint hogy beépít egy belső szerves ösztönzőt.

Hiller István elmondta, nem tudja elfogadni, hogy a vidéki tudományegyetemek mindegyike kikerült az állam tulajdonából.

A szocialista politikus a vitában arról kérdezte Csák Jánost, miért van az, hogy a Széchenyi Irodalmi Akadémia 28 millió forint költségvetési támogatást kap, míg a Magyar Művészeti Akadémia 3 milliárdnál többet. A miniszter úgy válaszolt: ami 1994 és 1998, majd 2002 és 2010 között ment a baloldali társaságoknak, az nettó jelen értékben messze meghaladja azt, amit "mi most visszaépítünk". Azoknak az intézményeknek és művészeknek adunk lehetőséget, akiket a világ életükben, csak azért, mert a nemzeti oldalon voltak, lebecsültek - mondta.

A 2004-es kettős állampolgárságról való népszavazás kapcsán Csák János arról beszélt, hogy 2004. december 5. azért tűnt számunkra képtelenségnek, mert felmondott egy sorsközösséget. Képtelenség volt, ami akkor történt - jelentette ki.

Csák János hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak nincs más esélyünk, mint egymásba kapaszkodjunk. "Akit sorsközösségbe kapcsolt velünk az élet, annak kell megfogni a kezét. Ez a mi politikánk" - fogalmazott.

Hiller István azt mondta: a politikai közössége megtette azt, amit kevés, és azt a döntést felülvizsgálva elnézést kért. Minden magyart a nemzet részének tartok, határon innen és határon túl - tette hozzá.

Az idén negyedik alkalommal megrendezett négynapos Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó "közös gondolkodás Magyarország jövőjéről" több tucat előadással és vitával, csaknem száz előadóval és több ezer résztvevővel. Az eseményen minden meghatározó jobboldali, konzervatív közösség képviseltette magát, de a rendezvény hagyományosan a jobb és baloldal közötti érdemi vita színtere is volt.