Az idén negyedik alkalommal megrendezett négynapos Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó "közös gondolkodás Magyarország jövőjéről" több tucat előadással és vitával, csaknem száz előadóval és több ezer résztvevővel. Az eseményen minden meghatározó jobboldali, konzervatív közösség képviselteti magát, de a rendezvény hagyományosan a jobb és baloldal közötti érdemi vita színtere is.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a nagyhatalmak tudnának véget vetni az ukrajnai háborúnak, Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke azonban az európai uniós szankciókban látja a megoldást. A politikusok a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón vitáztak pénteken.

Márki-Zay Péter elmondta: támogatja az Európai Unió által Oroszország ellen megszavazott szankciókat, szerinte azok igenis hatásosak.

Rétvári Bence szerint viszont a szankciók nem oldják meg a problémát, csak a nagyhatalmaknak tudnák leállítani a háborút. Elszomorítónak nevezte, hogy nem békéről, hanem fegyverszállításról beszélnek. Az államtitkár a szankciókat hibáztatta az egyre emelkedő energiaárak miatt.

Erre Márki-Zay Péter azt válaszolta, hogy az energiaárak emelkedése már jóval korábban elkezdődött, ezt nem lehet a háborús inflációra fogni. A Fidesz árbefagyasztó intézkedéseit "ostoba, pártállami" döntésnek nevezte, amely csak termékhiányt okoz. Szerinte szociális alapon kellene rezsitámogatást nyújtani, élelmiszerárstop helyett pedig áfát kellene csökkenteni.

Rétvári Bence megvédte a kormány intézkedéseit, szerinte a rezsicsökkentés minden magyar családot véd és "ehhez fogható segítség nincs egyetlen európai országban sem". Az áfacsökkentésről azt mondta, hogy a kormány már csökkentette néhány alapvető élelmiszer áfáját, de a parlamenti ellenzék ezt akkor nem szavazta meg. Megjegyezte azt is, hogy a rezsicsökkentést segítette a lakásfelújítási támogatás, hiszen sokan energiahatékonysági beruházásokra költötték a támogatást.

A vitában szó volt a tavaszi választásokról is. Rétvári Bence a baloldal vereségéről azt mondta, hogy a baloldal taktikát váltott, de stratégiát nem és továbbra sem Magyarországról, hanem Brüsszelből nézte a magyarok érdekeit. Az ellenzék mindenkivel összefogott, aki nem kedveli a Fideszt, de ez a választóknak kevés volt - vélekedett az államtitkár.

Márki-Zay Péter - aki az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje volt - úgy fogalmazott: csoda lett volna, ha győznek, de így is történelmi eredményeket tudnak felmutatni, például 20 ezer önkéntes szavazatszámlálót sikerült mozgósítaniuk. Hozzátette, őt az zavarta leginkább, hogy hazugsággal választást lehet nyerni, hiszen a Fidesz állításaival szemben senki nem akart katonákat küldeni a háborúba, nem akarták úgy megszüntetni a rezsicsökkentést, mint a Fidesz, és nem akartak óvodásokat nemváltó műtétre küldeni.

A gyerekek szexuális nevelésével kapcsolatban Rétvári Bence azt hangoztatta, hogy az LMBT-mozgalom igenis fenyegető veszélyt jelent és fontos kérdés az ország jövője szempontjából, ezért is kérdezték meg az embereket népszavazáson erről a témáról. De a baloldal nem tisztelte a népszavazás intézményét és nevetségessé tette azt. Ennek ellenére az emberek megmutatták, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben elutasítják az LMBT-mozgalom törekvéseit - emelte ki.

Márki-Zay Péter a népszavazás témáját "aberráltnak" nevezte. Elmondta, hogy maga is ellenzi a nemváltó műtéteket, de utalt rá, hogy nem tartja ezt valós veszélynek, hiszen az érvénytelen népszavazás ellenére se végeznek ilyesmit.

Arra a kérdésre, hogy mit várnak a jövőtől, Rétvári Bence azt mondta, hogy legyen minél hamarabb vége a háborúnak és Magyarország gyarapodjon tovább.

Márki-Zay Péter azt kívánta, hogy Magyarország tisztességes, becsületes emberek által vezetett demokratikus jogállam legyen.

Kormány és ellenzék

Az energiaellátás biztosítását, a családok és a munkahelyek védelmét jelölte meg a kormány legfontosabb célkitűzéseként a következő időszakra a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba Hajnal Miklós momentumos parlamenti képviselővel vitázva azt kérte az ellenzéktől, hogy legalább a legfontosabb ügyekben álljanak az "ország, illetve a magyarok oldalára". Példaként említette, hogy ne kampányoljanak azért Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat.

Hajnal Miklós szerint a magyar emberek legfőbb problémája jelenleg a bizonytalanság, az, hogy nem tudják, hogyan fogja átalakítani a választások előtt még a rezsicsökkentés fenntartását ígérő kormány a rezsiszabályokat.

Dömötör Csaba kiemelte: már a választások előtt nyilvánvaló volt, hogy háború lesz, és a legtöbb jelenlegi nehézség a háborúval, az elhibázott háborús szankciókkal van összefüggésen. Az államtitkár az ellenzék és a kormánypártok közötti egyértelmű különbségnek nevezte az e problémákra adott különböző válaszokat. A baloldal fegyvereket küldene a háborúba, az elszabaduló energiaárakra pedig a rezsicsökkentés visszavonása lenne a megoldás - vélekedett, hozzátéve, ha a baloldal győzött volna, "közelebb lennénk a háborúhoz és nem lenne rezsicsökkentés Magyarországon".

Hajnal Miklós erre reagálva kijelentette: Európában senki nincs a háború pártján, az ellenzék is békét akar. Ugyanakkor a Momentum politikusa szerint Magyarország békéjének elsődleges garanciája, ha a szomszédos ország nem Oroszország, a legnagyobb fenyegetést pedig az jelenti, hogy hónapról hónapra hány kilométert haladnak előre az oroszok az ukrán fronton.

Hozzátette: Lengyelországon, Románián keresztül küldtek fegyvereket a háborúba és nem gondolja, hogy ezek az országok emiatt nagyobb háborús fenyegetettségnek lennének kitéve, mint Magyarország.

Kettős biztonsági kihívás előtt áll az ország

"Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy Magyarországot egyszerre két jelentős, katonai kockázatokat is tartalmazó biztonsági kihívás érje" - fogalmazott a honvédelmi miniszter a magyar haderőfejlesztésről szóló pénteki előadásában a tihanyi Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón. Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott arra, hogy a keleti szomszédunknál hónapok óta háború dúl, a déli határokra pedig jelentős migrációs nyomás nehezedik.

A megváltozott biztonsági körülmények között a kormánynak is reagálnia kellett, mert fontos, hogy a haderőfejlesztés felfokozott ütemben folytatódjon - mondta. Ezt szolgálja a honvédelmi alap, amely egyfelől eszközök beszerzését és hadrendbe állítását, másrészt a személyi feltételek megteremtését is jelenti.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf előadásában nagymértékű felelőtlenségként jellemezte, hogy a rendszerváltás utáni első évtizedben a baloldali kormányok a hadsereget mind létszámában, mind képességében leépítették. A 2010 utáni kormányok azonban fontosnak tartották a haderő fejlesztését és a korábban teljesen leépített fegyvernemek - tüzérség, harckocsizás - újraépítését.

A honvédelmi miniszter fontosnak nevezte azt is, hogy a hadseregben elegendő katona legyen, ezért az eszközcsere mellett a létszámnövelés is alapja a haderőfejlesztésnek.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf előadásában a toborzás mellett beszélt az infrastruktúra-fejlesztésekről, a katonák egyéni felszereléseinek egységesítéséről és megújításáról, valamint a szárazföldi és légvédelmi eszközbeszerzésekről is.