eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Megjelent a 2022/2023-as tanév rendje - rendkívüli tanítási szünet is lehet

Idén már a közoktatást felügyelő belügyminiszter rendelete tartalmazza a vonatkozó szabályokat. Szerepel köztük, hogy a kormány készül esetleges rendkívüli helyzetekre.

A Magyar Közlöny péntek éjjel kiadott számában szerepel a 2022/2023. tanévre vonatkozó belügyminiszterli rendelet. A szabályok szerint az első tanítási nap 2022. szeptember 1., az utolsó 2023. június 15. lesz. Az első félév 2023. január 20-ig tart.

Az iskola utolsó, befejező évfolyamán vagy befejező szakképzési évfolyamán az utolsó tanítási nap középfokú iskolákban 2023. május 4., míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2023. május 31.

A tanítási napok száma általában 183 nap, a nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban 179, gimnáziumban és szakiskolában 180 nap lesz.

Szünetek előtti utolsó/utáni első tanítási napok:

  • Őszi szünet: 2022. október 28. / 2022. november 7.
  • Téli szünet: 2022. december 21. / 2023. január 3.
  • Tavaszi szünet: 2023. április 5. / a szünet utáni első tanítási nap 2023. április 12.

Érettségi vizsgák:

  • írásbeli: 2022. október 14-27. és 2023. május 5-26.
  • emelt szintű szóbeli: 2022. november 10-14. és 2023. június 7-14.
  • középszintű szóbeli: 2022. november 21-25. és 2023. június 19-30.

Nagy kérdés volt, részben a háború árnyékában – az elmúlt napok azon hírei alapján, hogy a Belügyminisztérium fafűtésre állítana át köznevelési intézményeket –, részben a koronavírus-járvány őszi potenciális visszatérte fényében, hogy készül-e a kormány bármilyen rendkívüli intézkedésre az iskolákkal kapcsolatban (például "szénszünet" esetleges bevezetése vagy az online oktatás ismételt bevezetése).

A rendeletben az szerepel, hogy "a tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola

a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt

kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni."

Másik lehetőség, hogy ha az iskola ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem lehetséges, az iskola igazgatójának jelzése alapján a köznevelésért felelős miniszter az érintett iskolában, feladatellátási helyen, évfolyamon vagy osztályban határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el.

Az előírások szerint az iskola indokolt esetben

gondoskodik az elmaradt tananyag 2023/2024. tanítási évben történő feldolgozásáról.
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×