INFORÁDIÓ
2022. augusztus 8. hétfő
László

balaton

limnológia

vízállás

alga

vízgazdálkodás

Kotróhajó a Balaton nyugati medencéjében, a balatongyöröki part közelében 2020. július 23-án. A kotrásra a víz megnövekedett klorofill-A tartalma és a megjelent algamennyiség miatt van szükség. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma a múlt héten a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szinteket mért a tó nyugati medencéjében, ennek alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el és a mederkotrás előkészítésére utasította az érintett vízügyi igazgatóságokat.

A kánikula visszatérésével újra elszaporodhatnak az algák a Balatonban

Infostart / InfoRádió - Tatár Tímea

Az NKE tanszékvezetője szerint alapvetően politikai döntés kérdése, hogy újra legyen egy vízzel, környezettel, természetvédelemmel, klímával foglalkozó főhatóság, emellett újjá kell építeni a hazai víztudományi kapacitást is. Az alacsony vízállás hatását a Balatonnál is vizsgálják.

A környezetvédelem, beleértve a vizet is, a fenntartható fejlődés egyik pillére, ha bármelyik pillér kihullik, akkor mint egy suszterszék, összedől - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz-és környezetpolitikai tanszékének vezetője.

Szöllősi-Nagy András szerint Magyarországon ma a hatékony vízgazdálkodás legnagyobb gátja a megfelelő intézményrendszer hiánya. Az árvízvédelem, belvízvédelem, a vízminőség, a felszín alatti vizek, az öntözés területeit integrálni kellene a környezettel, a természetvédelemmel és a klímavédelemmel.

"Ez 30 évvel ezelőttig Magyarországon nagyjából meg is volt, és most itt lenne lehetőség. Bizonyos értelemben a kormányzati struktúrának a mostani átszervezése a tudományos közösséget csalódással töltötte el, mert kihagytunk egy helyzetet" - fejtette ki.

A tanszékvezető szerint a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka a vízhez kapcsolódóan jelentkezik.

A vízgazdálkodás területén paradigmaváltásra van szükség

– emelte ki.

"A felesleges vizeket, vagyis a árvizeket vissza kell tartani egy későbbi, száraz periódusra vonatkozó felhasználásra. Most valószínűleg újra kell gondolni Magyarországnak a tározási és gátépítési technológiáit. Valószínűleg

a Dunára sokkal több gátat kell építeni, mint azt eredetileg gondoltuk volna,

annak érdekében, hogy ezeket a víztesteket meg lehessen tartani" - hangsúlyozta Szöllősi-Nagy András.

A tanszékvezető emlékeztetett arra a korábbi ötletre, miszerint a Dráva rendszeréből vezettek volna át vizet a Balatonba.

A Balatoni Limnológiai Intézet jelenleg vizsgálja az alacsony vízállás is a vízminőség összefüggéseit - ismertette Somogyi Boglárka tudományos főmunkatárs.

Ennek biztosan van befolyása, de nem közvetlenül az algák mennyiségére, hanem azokra a fizikai és kémiai körülményekre, amelyek meghatározhatják azt, hogy az üledékből mennyi foszfor képes felszabadulni és amely aztán az algák mennyiségére fog hatni. Jelenleg pont ez az a kutatási téma, amellyel foglalkozunk, és még nem tartunk ott, hogy minden bizonnyal kijelenthessük azt, hogy milyen vízszint mellett mi fog történni - fejtette ki Somogyi Boglárka.

A Balaton vízminősége egyébként jelenleg megfelelő, a vízben lebegő algák mennyisége a határérték mintegy fele. Amennyiben azonban a kánikula visszatér, számítani lehet az algák elszaporodására. Vízminőség szempontjából egyébként az augusztus vége számít kritikus időszaknak

Nyitókép: MTI/Varga György

Kapcsolódó hang

A kánikula visszatérésével újra elszaporodhatnak az algák a Balatonban
 
Somogyi Boglárka
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018