Nem kizárt, hogy az előttünk álló évtized a járványok évtizede lesz, amire fel kell készülni – mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a 16. Országos Egészséggazdaságtani Konferencián, hozzátéve: van mire építenünk.

A terület új vezetője a legfontosabbnak három célt jelölt meg, ezeknek fogják alárendelni az összes eszközt, minden lépés ennek a három célnak az elérését szolgálja. Takács Péter elmondta, az első cél az egészségben töltött évek számának növelése, prevencióval az átlagéletkor közelítése az uniós átlaghoz. A második az otthonközeli ellátások megerősítése.

"Az egészségügyi ellátórendszer, főleg a fekvő beteg része szétaprózódott, széttöredezett, de a háziorvosi rendszer is nagyon inhomogén, márpedig arra van szükségünk, hogy azokat az ellátásokat tartsuk lakosságközelben, amelyeknek valóban ott a helyük, és ezeket megfelelő minőségben tudjuk a lakosság számára kínálni.

Az egyik legnagyobb gond most az egészségügyben a hozzáférési egyenlőtlenség"

– közölte az államtitkár.

Azt viszont hozzátette, hogy szó sincs kórházbezárásokról, mert a Covid alatt is látszott, hogy jó az, ha van egy "fekvőbeteg-puffer" a rendszerben, csak ennek a rendszernek nem statikusnak kell lennie, hanem dinamikusnak, mert "más egy békeidőbeli működés és más az, amikor egy rendkívüli rendszerre állunk át".

"A fűnyíróelv nem alkalmazható, hiszen vannak földrajzi sajátosságok, vannak lakosságméretbeli sajátosságok, egyesével meg kell nézni, hogy melyik kórházban milyen ellátási portfólió nyújtható, és az a legfontosabb, hogy reagáljunk azokra a kihívásokra, amik a következő évtizedben előttünk állnak" – mondta Takács Péter.

A harmadik célnak azt nevezte meg az államtitkár, hogy az egészségügyi rendszer felkészült legyen a járványokra.

Takács Péter beszélt arról is, hogy a kisvárosi kórházakat a tervek szerint járási egészségközponttá fejlesztik, oda költöztetik a járási praxisközösség vezetését, a prevenciós irodát, a központi ügyeletet is. Ez lehet kisvárosi kórház vagy szakrendelő, és így egy olyan járási egységet hoznak létre, amely méretgazdaságosság és a betegbiztonság minden szempontját tudja garantálni.

"Ehhez át kell kissé alakítani az alapellátást is, amely gazdagabb településeken jó, szegényebb településeken nehezebben elérhető"

– tette hozzá Takács Péter. Ennek részeként a tervek szerint a körzethatárok kijelölése átkerül egy praxiskezelőhöz, amit az OKFŐ keretein belül hoznak létre, hasonlóképpen, mint a gyógyszertárak esetében történt.

"A praxisjog egyébként is kiüresedett. Új alapokra kell helyezni, és valódi koncessziós joggá és vagyonértékű joggá kell alakítani a praxisjogot. Most vizsgáljuk a lehetőségét, hogy az önkormányzati fenntartásban lévő, száz óránál nagyobb kapacitással rendelkező szakrendelők fenntartásba átkerüljenek az OKFŐ-höz" – fogalmazott az államtitkár.

Takács Péter szerint jó lenne, ha az egészségügyi bérezésben megjelenne valamilyen teljesítménybérezés is, és nemcsak az orvosoknál, hanem a szakdolgozóknál is. "Van arra kormányzati szándék, hogy a szakdolgozók bére kövesse az orvosokét, tehát ne nyíljon tovább a bérolló.

Amikor legközelebb orvosi bért emelünk, akkor a szakdolgozói bérekkel is kell foglalkozni"

– tette hozzá.

Takács Péter elmondta, a kórházak esetében direkt finanszírozás terveznek, de erről még folyamatban van az egyeztetés a Pénzügyminisztériummal. Az államtitkár szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság által fenntartott intézmények működési kompenzációt is kaphatnak a megnövekedett energiaárak miatt.