Kövér László A válságok évtizede, Magyarország és a nagyvilág című panelbeszélgetésen emlékeztetett, a rendszerváltozás óta eltelt több mint három évtizedben kisebb-nagyobb pénzügyi, gazdasági és politikai krízisek váltották egymást a világon és Európában a 2008-as gazdasági világválságtól kezdve a koronavírus-járványon és a migráción keresztül az ukrajnai háborúig.

A modern Európa a második világháború óta nem élt át olyan mértékű válságot, mint az elmúlt harminc évben - mondta, hangsúlyozva: a kivezető utak keresése közben olyan lehetőségeket kell teremteni, amelyek a probléma megoldása mellett magasabb szinten történő újrakezdést tesznek lehetővé.

A kormánypárti politikus kijelentette:

a korábbiakhoz képest most annyiban van "új helyzet", hogy túlságosan összetorlódtak a problémák,

ráadásul olyan válságok is keletkeztek, amelyekre senki sem számított. Az ukrajnai fegyveres konfliktus például azzal fenyeget, hogy átlépünk egy harmadik világháborúba, a háború átterjed a frontállamokra, a Baltikumra és Lengyelországra, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek - tette hozzá.

Súlyosbítja ezt a helyzetet a "háborús uszítók" tevékenysége, a hivatásos politikusok mellett a Soros-féle szervezetek "szítják a tüzet", ők látnak hasznot ebben a konfliktusban. Ez a veszély közvetlenül itt áll előttünk, de a "gyatra" európai vezetés, az Európai Unió és egyes tagállamok vezetőinek tehetetlensége miatt ezt a problémát nem lesz könnyű megoldani - mondta az Országgyűlés elnöke.

Magyarországra kitérve Kövér László hangsúlyozta, az ország az elmúlt tizenkét évben "rendbe tette" a dolgait, a Gyurcsány-kormány által okozott válságot sikerült felszámolni és magasabb szintről tudta elkezdeni az építkezést. Az első világháború kitörése óta egészen biztosan nem volt olyan hosszú gyarapodó időszak Magyarország történetében, mint amilyen 2010 óta tart - hangoztatta, megjegyezve, hogy ebbe a korszakba jöttek a legújabb válságok, ami miatt "összeomlott körülöttünk a világ".

"Az eddigi Fidesz-KDNP kormányzati ciklusokat összehasonlítva a legnehezebb négy esztendő áll előttünk, olyan nehézségekkel, amiket ebben a pillanatban a közvélemény nemhogy nem érzékel, hanem nem is sejt" - fogalmazott Kövér László.

Egyelőre "újabb és újabb meglepetések érnek bennünket magunkat is"

- tette hozzá.

Arra a moderátori kérdésre, hogy mi lesz az Európai Unió sorsa és benne Magyarország szerepe, a házelnök úgy válaszolt, "a magunk kertjét körbe kerítve, benne rendet tartva próbálunk időt nyerni".

Emlékeztetett, az unió alapítói között is voltak olyanok, akik a szövetség megalakításakor egy egységes európai egyesült államokat vízionáltak, de ez a rendszer akkor többségi akarat, azaz a szuverén nemzetállamok megtartásának irányába ment el.

Egy bizonyos szint fölé növekedő bürokrácia azonban már szeretné saját maga irányítani ezt a rendszert, és ma már ott tartunk, hogy az EU bürokráciája önmagában akkora erő, amellyel szemben kezd védtelenné válni az európai államok közössége, sőt már fel sem ismerik ezt a veszélyt - jelentette ki Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke arra a felvetésre, hogy lehet-e Közép-Európában "vegytiszta ideológiák" mentén politizálni, azt mondta, 1993-ban liberálisnak lenni még mást jelentett, mint manapság, "az elmúlt harminc évben egy nagyon súlyos és perverz balratolódás történt a világban".

Az Országgyűlés működésére az utóbbi időben hatással lévő közösségi média térhódításával kapcsolatos kérdésre példaként hozta fel, hogy a Parlament eddig az agóra szerepét töltötte be, ahonnan a választók eddig tájékozódhattak az aktuális politikai kínálatról, de ez egyre kevésbé jellemző, mivel itt is megjelentek - például az ellenzéki politikusok által kiposztolt akcióknak, kommentároknak köszönhetően - azok a "véleménybuborékok", amelyekben meghatározott állásponttal lehet találkozni, amiből ki van zárva az ettől eltérő vélemény.

Ezzel a viselkedéssel a Parlament elveszítheti tekintélyét, morális alapzatát, amivel maga a demokrácia is erkölcsi értelemben leértékelődik és amortizálódik - tette hozzá Kövér László.