Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Sajó folyó elszíneződött vize az egykori vasércbánya közelében a felvidéki Szalóc (Slavec) közelében 2022. március 14-én. Az eddigi mérések nem igazolták, hogy a Sajó vize szennyezett lenne Magyarországon, de a vizsgálatok továbbra is tartanak - közölte ezen a napon az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint valamilyen szennyezőanyag került a vízbe a folyó szlovákiai szakaszán. A Miskolcnál és Sajópüspökinél végzett mérések nem igazoltak szennyeződést a vízben; a folyó vizének Ph- és oldott oxigén vizsgálata szerint mindkét mérés eredménye határértéken belül van. A vizet fémekre is vizsgálják, ezek eredményére még várnak. A Miskolci Vízügyi Igazgatóság szakemberei a Sajó szlovákiai szakaszán is dolgoznak, és a folyón felfelé haladva is méréseket végeznek.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Sajó-szennyezés: megérkezett Magyarországra a mérgezés

Az LMP azonnali cselekvést követel.

„A Greenpeace mérése alapján a Sajó magyar szakaszán is meghaladja a rákkeltő arzén koncentrációja a hatérértéket. Ezen legfeljebb az csodálkozik, akit meglep, hogy a folyók folynak, azonban sajnálatos módon az eddigi tapasztalatok alapján a magyar kormány ezek közé tartozik” – fogalmaz közleményében az LMP-s Keresztes László Lóránt.

A fenntartható fejlődés bizottság elnöke szerint „eljött az ideje annak, hogy stratégát váltson a magyar kormány, és végre ne eltagadni akarja a problémát, hanem megoldani. A látszatcselekvés ideje lejárt, elvárjuk, hogy a kormány vessen be minden jogi és diplomáciai eszközt a szennyezés megállítása érdekében, mert teljesen egyértelmű, hogy a helyzet csak rosszabb lesz” – fogalmaz.

Keresztes László Lóránt szerint „az udvariaskodás helyett végre a legkeményebb fellépésre van szükség, mert a szlovák kormány felelőtlensége megbocsáthatatlan környezetpusztítást okozott. Amennyiben ez nem történik meg, akkor innentől joggal tekinthető bűnrészesnek a magyar kormány ennek az ökológiai katasztrófának a súlyosbodásában” – emeli ki.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×