Az energiafüggetlenség megteremtéséről, a társadalmi különbségekről és az ukrajnai háborúról beszéltek ellenzéki képviselők az Országgyűlés ülésén napirend előtt. Szó esett az inflációról és a válságkezelésről, valamint a kormány gazdaságpolitikájáról is.

Mi Hazánk: nem lehet támogatni Ukrajna feltétel nélküli EU-csatlakozását

Ukrajna feltétel nélküli EU-csatlakozásának támogatása diplomáciai fegyverletétel, ezzel ugyanis magunkra vonnánk Oroszország dühét; az orosz embargó már így is nagy gazdasági károkat okoz, inkább a magyar érdekre kellene összpontosítani - jelentette ki napirend előtti felszólalásában Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője.

Kifogásolta, hogy a kormány csak az energiahordozók ügyében emelte fel a szavát, és azt kérte a kormánytól, hogy ne támogassa Ukrajna EU-csatlakozását. Nem lehet NATO-csapatokat beengedni Magyarországra, katonailag támogatni Ukrajnát, kiszolgálni az amerikai érdekeket - sorolta, kiemelve: a legfontosabb a nemzeti függetlenség megteremtése.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta: a magyar külpolitika sarokköve a külhoni magyarok képviselete, a kormány soha nem hagyja magukra őket, és a kárpátaljai magyarok jogainak csorbítása ellen is határozottan fellépett a háború előtt, de a korábbi konfliktusokat most ideiglenesen félretették és segítenek a bajbajutottakon.

MSZP: baj van, mert a kormány pénzgyűjtésbe kezdettí

Hiszékeny Dezső (MSZP) közölte: baj van, mert a kormány pénzgyűjtésbe kezdett, és ezermilliárd forintos nagyságrendben hoz létre alapokat. Szerinte a lakosság a közöltek duplájának érzi az infláció mértékét, és hamarosan a vállalkozásokon keresztül az elszabadult energiaárakat is érzékelni fogja.

Szerinte a válságból az egyszerű emberek nem fognak kimaradni, az intézkedések szinte minden eleme a lakosságtól von el pénzt. A baj okát a háborúra fogja a kormányzat, holott az első eleme a választások előtti osztogatás - ítélte meg.

Úgy fogalmazott: beismerték, hogy a rezsicsökkentés nem fenntartható. Közölte azt is: hiányolja a teherviselésből a "mesterségesen teremtett" nemzeti tőkés osztályt.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy kezdte a válaszát: az ellenzék végre észrevette, hogy a hibás brüsszeli döntések és a háború miatt Európa nehézségekkel küzd. Sorolta, mennyibe kerül Európa más országaiban az üzemanyag, lényegesen drágább, mint Magyarországon.

Szerinte a brüsszeli szankciók több kárt okoznak a szankcionáló országoknak, mint Oroszországnak, különösen azoknak, amelyek közelebb vannak Oroszországhoz.

Mikor jut eszébe végre a baloldalnak, hogy a nemzeti érdek kapcsán is tehetne valamit? - tette fel a kérdést. Sérelmezte, hogy az ellenzéki politikusok rendre bírálták a rezsicsökkentést.

A kormány ebben a helyzetben is meg fogja védeni a családokat, a rezsicsökkentést, a nyugdíjak értékét - hangsúlyozta.

Momentum: a kormány elfecsérelt egy évtizedet

Bedő Dávid (Momentum) a kormányzat egyik fő bűnének ítélte, hogy "cafatokra szaggatták a magyar társadalom szövetét" a gyűlöletkeltéssel. Ennek célja az volt, hogy hatalmon maradjon a kormányoldal.

Hozzátette ugyanakkor: a kormány a magyar gazdaságban is pusztítást végzett. Miközben ezermilliárdos nagyságrendben ömlött az országra az uniós pénz, az elmúlt évtizedet elpazarolta a kormányzat - jelentette ki. Szerinte a magyar gazdaság függetlenségének megerősítésére kellett volna költeniük a pénz - fogalmazott -, nem pedig az oligarchák "etetésére".

Nem tartalékoltak, nem gondolkodtak előre, ennek pedig a magyar emberek fogják meginni a levét - fogalmazott. Ezért van most szükség megszorításra - tette hozzá.

Szerinte van alternatíva, az uniós forrásokat megkaphatja az ország, ha "önök befejezik az ország kifosztását". Nemzeti érdeknek nevezte az uniós források hazahozatalát.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára arra mutatott rá, hogy a magyar GDP-növekedés élen jár az unióban.

Egyetértett abban, hogy az uniós forrásoknak mielőbb Magyarországon kell hasznosulniuk, hiszen azok járnak az országnak, a magyar embereknek. Annál is inkább, mert a magyar gazdaság, a magyar emberek termelték meg ezeket a forrásokat - jelentette ki.

Sorolta a vitákat Brüsszellel, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezen kérdésekben az emberek állást foglaltak nemzeti konzultációk vagy népszavazás keretében.

Azt mondta: az az érdekünk, hogy minél inkább a magyar gazdaság számára hasznosuljon az uniós forrás.

Jobbik: másfajta gazdaságpolitikára lenne szükség

Brenner Koloman (Jobbik) szerint tizenkét év egypárti túlhatalom után a Fidesznek egy kiemelkedően nehéz gazdasági és szociális válságban nem az eddigi gazdaságpolitikát kellene folytatnia.

A pártja egyetért a különadókkal, ha azokat az érintettek nem tudják áthárítani az emberekre, megjegyezte ugyanakkor, hogy a bankok a saját bevallásuk szerint korábban a különadóból több mint 200 milliárd forintot áthárítottak.

Sorolta azokat a vállalatokat és embereket, amelyek valóban extraprofithoz jutottak.

Elítélte azt a megszorítást, hogy az önkormányzatokat és a hazai kisvállalkozásokat kiveszik a rezsicsökkentésből. A vállalkozók szerint ennek komoly inflációs hatása lesz - mutatott rá. A többi között az alapvető élelmiszerek áfájának 0 százalékra csökkentését kezdeményezte.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt kifogásolta, hogy a Jobbik a szélsőséges politikát megvalósító Gyurcsány Ferenc (DK) pártja mellé állt.

Sérelmezte azt is, hogy az ellenzéki képviselő egyszer támogatja a kormány válságkezelő intézkedéseit és az extraprofitadó bevezetését, míg politikai alapon hiányol cégeket, embereket az adóztatásból. Szerinte a kormány politikája egyértelmű.

Rámutatott arra, hogy az elhúzódó háború következményeit még senki sem látja.

Kijelentette: a kormány megvédi "az agyontámadott" rezsicsökkentést.

KDNP: Brüsszel elővette a furkósbotot

Vejkey Imre (KDNP) a Magyarország elleni jogállamisági eljárásról szólva azt mondta: "Brüsszel elővette a furkósbotot", be akarja bizonyítani, hogy nemcsak vízfej, hanem büntetni is képes azokat, akik nem azonosulnak vakon a politikájával. Hozzátette: nem véletlen, hogy a nemzeti kereszténydemokrata oldal választási győzelme után a jogállamisági eljárás "beélesedett". Úgy vélte: a "brüsszelita vezetők" "simulékony, baloldali kormányt" akartak látni Budapesten.

Óriási eredménynek nevezte, hogy a kormány - nem engedve a brüsszeli nyomásnak - kiállt a magyar érdekek mellett az olajembargós javaslat ügyében és megvédte a magyar gazdaságot, a rezsicsökkentést, valamint megakadályozta az ortodox keresztény egyházi vezető bűnbakká kikiáltását is. Úgy vélte: a "frusztrált balliberális elit" szemében Magyarország olyan, mint a bosszantó mesebeli libapásztor fiú, aki tiszteletlenül viselkedik a dölyfös urasággal, és ezért móresre akarják tanítani.

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter leszögezte: Magyarország abban érdekelt, hogy EU erős és egységes legyen. Hozzátette: a kormány nem ért egyet az európai egyesült államok létrehozásával, mert meggyőződése, hogy az unió akkor lehet erős, ha a tagországok is erősek. Úgy vélte: szintén vita van Brüsszellel a demokrácia megítélésében, mert míg a magyar kabinet szerint a kormányzati munkának az emberek akaratának kell megfelelnie, addig Brüsszel szerint csak ott van demokrácia, ahol liberálisok kormányoznak.

A jogállamisági eljárással kapcsolatban úgy fogalmazott: "ha van olyan, hogy lóláb, akkor az most erőteljesen látszik". Kijelentette: az EU-s források járnak Magyarországnak.

Nyitóképünkön Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. július 8-án.